Belépéshez használhatja a közösségi fiókját is!

Lenézett országból gazdasági világhatalom – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 127. rész

Addig nem sok vizet zavartak, amíg a nyugati termékeket silány módon másolták. Onnan váltak „problémássá”, amikor a csúcstechnológiás területeken zárkóztak fel vagy éppen előzték meg a világ fejlett részét. Kína az elmúlt 20 évben megötszörözte villamosenergia termelését. Csak 2023-ban annyi új napelemet helyezett üzembe, amennyi addig összesen a világ más részén volt. Salát Gergely sinológus szerint az ázsiai országban politikai kérdéssé vált a környezetvédelem és a fenntarthatóság, ugyanis nagyon elszennyezték a környezetüket. Fokozatosan haladnak: csökken a szén és növekszik a zöldenergia aránya. Az iparban pedig ma már ők diktálnak, egy-egy nagy kínai cégnél csak a fejlesztéseken többtízezren dolgoznak.

Utazás a Föld körül - megérkezett a Planet Lens – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 126. rész

45 országból több száz alkotás érkezik Veszprémbe május 15. és 18. között, hogy meglássuk és megnézzük a körülöttünk lévő világ csodáit, szépségeit. A Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztiválon fotókon és filmeken keresztül kerülhetünk közelebb a teremtett világhoz. Gózon Ákos, a filmes zsűri elnökének beszámolója alapján a fókusz ezúttal a biodiverzitásra, a fajok sokféleségére irányul. Egész estés természetfilmek, rövidfilmek, animációk vagy a Kárpát-medence értékeit bemutató produkciók szerepelnek a programban, de ezen kívül a királynék városában hat helyszínen várnak mindenkit további programokkal a korának és érdeklődésének megfelelően. A rendezvényre díjtalan a belépés.

Óriási változásokra kell felkészülni – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 125. rész

Az optimista változat szerint – amennyiben megfelelő mértékben sikerül visszafogni a szén-dioxid koncentrációt – Magyarországon a mostani század végére másfél – két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti értékhez képest. Szöllősi-Nagy András szerint ez pont a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben előírt érték határán van. A pesszimista szcenárió azonban 6 fokot jelez előre, ami visszafordíthatatlan változásokat okozhat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára azt mondja, ez megnöveli a szélsőségek előfordulását: gyakrabban lesznek villámárvízek és hosszú, aszályos időszakok. Ami viszont már biztos, az osztrák és svájci gleccserek olvadása Magyarországra is hatással lesz.

Kamaszokat készítenek fel a biztonságos internethasználatra – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 124. rész

Napjaink egyik brit sikersorozata is középpontba állította a kamaszok internethasználatát. Az idei Fenntarthatósági Témahéten is részt vevő Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum már kétszer is elnyerte a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. Ennek keretében diákjaikat egyebek mellett felkészítik a közösségi oldalak biztonságos használatára. Az iskola bűnmegelőzési tanácsadója a tanév során osztályfőnöki órák keretében és élménypedagógiai foglalkozásokon ismerteti meg a tanulókat az internethasználat veszélyeivel, az online zaklatás felismerésével, a védekezés lehetőségeivel. Tóth Vera általános igazgatóhelyettes ezeken túl beszél még a pénzügyi ismeretek megalapozásáról, illetve olyan témákról, amelyekkel a tanulók naponta találkoznak.

A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 123. rész

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük – vallja Szöllősi-Nagy András, aki szerint ez érinti a csapadék mezőket, a vízellátást, valamint a szélsőségek előfordulásának lehetősége is megnő. Utóbbi azt jelenti, hogy egyre gyakoribbak az árvizek és az aszályok. Mindez úgy, hogy a víz mennyisége nem változik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára ezzel együtt nem kongatja a vészharangot, mert úgy véli, van remény. Megvan már az a technológia, amivel tudunk ezen változtatni. Ugyanakkor a víz miatti konfliktusok megszaporodhatnak.

Magyarok a tisztább Balkánért – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 122. rész

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetésével egy szakértői csapat segítette az elmúlt két évben Észak-Macedónia kormányát abban, hogy egy tisztább ország legyen. Ez az első eset, hogy Magyarország adja a projektvezető szervezetet egy körkörös gazdaság területén megvalósítandó Twinning projektbe. Az úgynevezett junior partner az osztrák környezetvédelmi ügynökség volt, de spanyol és észt szakértők is bekapcsolódtak a munkába. A hulladékgazdálkodási program kidolgozása a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének része. Wégner Krisztina környezetvédelmi szakjogász azt mondja, ha a szkopjei kormány elfogadja a koncepciójukat és a szükséges jogszabályokat, akkor rövid idő alatt látványos eredményeket tudnak elérni. A projektvezető szerint ráadásul nem csak a tagjelölt, de a meglévő uniós államok számára is példaértékű lehet, mivel ilyen még nincs Európában.

A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 121. rész

Két olyan területen is folynak munkálatok a Bay Zoltán Kutatóintézetben, amely világszinten is térképre teheti Magyarországot az innovációban. A chiphordozó kerámia lapka, azaz a „Chipcer-projekt” előmozdítja Magyarország technológiai fejlettségét, támogatja az ipar technológiaváltását, és hosszabb távon jelentős gazdasági előnyt biztosít. De már ezelőtt, akár idén napvilágra kerülhet egy 13 éve tartó munka gyümölcse: fenntartható akkumulátorfejlesztés, zöld technológiákban érdekelt cégekkel. Vida Ádám fizikus, kutatás-fejlesztési igazgató ezen kívül beszél még a hidrogén felhasználásának jelenéről és lehetséges jövőjéről is.

Energiatárolás háborús körülmények között is – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 120. rész

Ezekben a hetekben a három balti államot segítik leválasztani az orosz áramhálózatról, Ukrajna villamosenergiáját pedig háborús körülmények között is biztosítják. A magyar tulajdonú Navitasoft Zrt. nemcsak Európa 14 országában van jelen, hanem itthon is dolgoznak. Mégpedig azon, hogy energiaközösségek jöjjenek létre. Füzi Ákos vezérigazgató szerint az okosmérők segítségével szinte percre pontosan meg tudják mondani, mikor a legolcsóbb az áram a piacon, azaz például mikor érdemes elindítani a mosógépet, hogy energiát takarítsunk meg. Amíg nincsenek kész az új hálózatok, addig a Navitasoft a meglévők kapacitásait kihasználva tudja hatékonyabbá tenni a fogyasztást.

Változásra felkészülve – a tokaji borvidék – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 119. rész

Az éghajlat változása a bortermelést is érinti. A gyakoribb aszály és a talajvíz csökkenése komoly kihívást jelent. Ifjabb Szepsy István szerint manapság sokkal nagyobb biztonsággal lehet készíteni, ráadásul versenyképes is lett a fehér, száraz bor a tokaji borvidéken. A borász ezt egyértelműen a klímaváltozásnak tudja be. Ezzel együtt a tokaji a szakmában ugyan világhírű, de az általános fogyasztóknál már kevésbé ismert. Ez leginkább a termőterület nagyságának tudható be, ugyanis a borvidék éves termelése New York és agglomerációjának egyhónapnyi borfogyasztásának felel meg. Mit lehet tenni ilyen körülmények között; hogyan reagálnak a bortermelők a változó klímára és fogyasztásra? Európa egyik legjobb borászata díjjal is kitüntetett pincészet vezetője adja meg a válaszokat.

Mélyreható változások éve lehet 2025 – Kék Bolygó – Áder János podcastja | 118. rész

Nem azonos a szovjet – amerikai hidegháborús viszonnyal a mai geopolitikai helyzet. Az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke szerint az Egyesült Államok és Kína között első körben meg kell találni a tudományos együttműködési kereteket. Kőrösi Csaba azt mondja, itt nem a katonai, biztonságpolitikai területekre kell gondolni, hanem az élelmiszer biztonságra és termelésre, valamint az újabb vírusok megjelenésének tükrében a humán egészségügyre, illetve életre. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója nagy kérdésnek és egy technológiai ugrásnak tartja, hogy a változó klíma közepette a jelenleg meglévő területeken a mainál jelentősen nagyobb lakosság számára hogyan lehet kevesebb vízzel előállítani a mostanihoz képest 30-40 százalékkal több élelmiszert. Ez az egészséges lét kérdését érinti.