Némi trák, görög előzmény után a rómaiak Észak-Macedóniában és az egész térségben is nagy szerepet játszottak. Még felsorolni is nehéz, hogy a terület és lakói mely történelmi korban, melyik környező hatalom fennhatósága alatt éltek. A macedón népesség már régen kihalt a tájon, s főként szláv törzsek telepedtek a vidékre, akik előbb a Bolgár Birodalom, majd Bizánc, aztán Szerbia, majd az egész térséget meghódító Török Birodalom része lettek. A térség a török kiűzése után, a balkáni háborúkat követően, az I. világháború végén alakuló Szerb-Horvát-Szlovén királyság, a későbbi Jugoszlávia része lett, ahonnan 1991-ben függetlenként kivált.

A római kor után Montenegró önálló fejedelemség volt és az oszmán uralom alatt is rendelkezett némi függetlenséggel. Az I. világháború után alakuló Jugoszlávia része, a ’90 utáni felbomláskor Szerbiával közös szövetségben maradt, majd 2006-tól végleg kivált, azóta önálló állam.

Bosznia-Hercegovina története még bonyolultabb, hiszen a török fennhatóság itt tartott a legtovább, s ez minden téren rányomta bélyegét a térség arculatára. Itt a különböző népcsoportok és etnikumok keveredése lett oka egy olyan belső háborúnak a ’90-es években, melyet nagyhatalmi beavatkozással sikerült csak úgy helyre tenni, hogy az új állam területén két önálló entitású alakulat jött létre. A Bosznia-Hercegovina Föderáció és Boszniai Szerb Köztársaság. Az évszázadok alatt iszlám hitre áttérített bosnyákok állama az iszlám egyetlen európai bázisának számít. Közben a szerbek mint ortodoxok, a horvátok mint katolikusok is jelen vannak az országban. De boraikban talán nem érződik ez a megosztottság…

A mai adásban ezt a sokszínű és történelmében meglehetősen bonyolult három balkáni államot és boraikat próbáljuk bemutatni.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a palackból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András
Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna