Bulgária ugyanannak a több ezer éves szőlő- és borkultúrának a színhelye, mint Románia. Sokáig trák törzsek, majd Macedónia, a Római Birodalom, végül Bizánc uralta a térséget. Az időközben kelet felől ideérkező bolgárok a VII. században alapítottak államot, amelyet a XIV. század végén az oszmán birodalom annektált. Fennhatóságuk 500 éven át tartott. A török, ha nem is támogatta, azért valamennyire megtűrte a borászkodást.

Bulgária újkori bortörténete a XX. században kezdődik, jellemzően szövetkezetekkel és kisgazdaságokkal, amelyeket a II. Világháború után államosítottak. Az ősi helyi szőlőfajtákat az 1960-as évektől elkezdték kiszorítani a nemzetközi, főként francia fajták. A szocializmus évtizedeit itt is a tömegtermelés jellemezte, majd a 90-es váltást követően lassan megtörtént a privatizáció, 2000 után pedig az EU-csatlakozáshoz közeledve befektetők jelentek meg, s megkezdődött az ágazat modernizációja.

Az országot szinte kettészelő Balkán hegységet leszámítva szőlő szinte mindenütt található, a klíma és a táj igen alkalmas a jó szőlőre, s csak a bolgárokon múlik, mit hoznak ki belőle.

Az adás vendége Ercsey Dániel borszakíró.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya