Riport Metka Pergerrel, aki a Banja Luka-i (boszniai) Triglav Szlovén Egyesület keretében az első világháború utáni szlovén menekültek leszármazottai számára tanítja a szlovén nyelvet, irodalmat és kultúrát. 1920-ban a Rapallói Egyezményt követően a többnyire szlovének lakta Tengermelléket (Primorska) az Olasz Királysághoz csatolták. Mussolini különös kegyetlenséggel üldözte a nem olasz ajkú lakosságot (is)… A tanárnő szakmai életének első szakaszát szülőhazájában, Szlovéniában töltötte el. Objektív okok miatt munkanélkülivé vált. Szerencsére ezt követően az egyik magyarországi szlovén általános iskolában anyaországi szlovéntanári pályázatot hirdettek. A honi szlovén nemzetiségi iskolá(k)ban is több mint egy évtizedet töltött el. Nagyon kötődött ezen iskolák tanulóihoz és tanártársaihoz, ezért nehezen búcsúzott el tőlük… Szakmai karrierjének harmadik etápját egy évvel ezelőtt kezdte meg a boszniai Banja Lukában, Slatinában és Prijedorban. Harmadik „honfoglalását” nagyban megkönnyítette, hogy lelke mélyén, teljesen érthetetlenül, mindvégig „balkáni léleknek” érzi magát. Annak ellenére, hogy hazája, Szlovénia a szó szoros értelmében sem földrajzilag, sem etnikailag, sem egyházilag, sem társadalmilag nem része a szigorúan vett Balkán-térségnek. Riportalanyunkban kizárólag szlovén vér csörgedez. Mégis, mindennek ellenére, ott buzog benne a balkáni életérzés, ami Bosznia-Hercegovinában nagyon is kiteljesíthető… Az elmúlt egy évszázadban az egykori, Boszniába menekült szlovének anyanyelve, a vegyes házasságok következményeként is, egyre inkább háttérbe szorult, halványodni kezdett. Ugyanakkor megőrizték szlovén nemzeti tudatukat, kulturális kötődésüket, lelki gyökereiket őseik hazájához. Jugoszlávia 1990-es évekbeli szétesését követően, illetve a boszniai testvérháború (1992-95) után sorra alakultak Bosznia-Hercegovina-szerte a szlovén egyesületek, Banja Lukában például 1998-ban… Az ún. délutáni (gyerekek) és esti iskolában (felnőttek) szakköri foglalkozások keretében, tíz csoportban folyik a a jó értelemben vett népművelői tevékenység. A szlovén nyelvi segítségnyújtás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a szlovén népismeretre, a népdalok tanulására, ismerkednek a szlovénség történetével, a szlovén tájegységekkel, népszokásokkal, ételekkel, őshazájuk idegenforgalmi nevezetességeivel, a jelenkori szlovén közélettel, de a határon túli (olaszországi, ausztriai, magyarországi és horvátországi) szlovénekkel, illetve szerte a világban szórványokban élő nemzettársaik életével is. Évente ellátogatnak Szlovéniába, illetve a közelmúltban a kicsi, de lelkes gyerek- és felnőtt csapat tagjai magyarországi szlovén testvéreiknél tettek látogatást… A szlovén oktatási minisztérium által delegált tanárnő nagyon elégedett a „Csipet Csapat”-tal, amelynek tagjai nagyon lelkesek és motiváltak. Nemcsak ősi nyelvük, kultúrájuk és hazájuk megismerése miatt mutatnak érdeklődést, hanem mert a fiatalok szívesen mennek Szlovéniába tanulni, dolgozni, de talán lesznek olyanok is, akik visszaköltöznek őseik földjére. Azok viszont, akik visszatérnek Boszniába, pedig már jobban fölvértezve a szlovén nyelvvel és kultúrával, saját maguk is a nemzeti közösség fáklyavivőivé válhatnak.

Szlovén nemzetiségi műsor minden hétfőn 13:00-tól az MR4 Nemzetiségi Rádió műsorán.

Szerkesztő-műsorvezető: Mukics Ferenc

Tovább a műsoroldalra >>>