Szlovén nemzetiségi műsor: Riport Lojze Kozar püspöki helynökkel

Az április 1-i adás tartalmából.
 

Riport Lojze Kozar püspöki helynökkel, aki az 1980-as években fiatal szlovéniai papként többször is járt a legendás hírű Kühár János felsőszölnöki szlovén plébánosnál, címzetes esperesnél, aki maga is muravidéki származású volt akár a riportalanyunk. Az idős lelkipásztor azt szerette volna, ha Lojze Kozar venné majd át tőle, több mint fél évszázad után, a stafétabotot. Azért is, mert a magyarországi szlovén nyelvjárást is beszélte-beszéli, mivel Martinjében, a szomszéd faluban született. Ilyesféle nemzetiségi missziós-misszionáriusi akciót Jugoszlávia és Magyarország között akkoriban nemigen lehetett nyélbe ütni, mert a két kommunista országnak az egyházi kapcsolatok fejlesztése egyszerűen nem állt érdekében… A rendszerváltást és a Martinje-Felsőszölnök határátkelő megnyitását követően egy meglehetősen idős martinjei katolikus pap, félig-meddig önszorgalomból, vasárnaponként a reggeli miséket szlovén nyelven tartotta Felsőszölnökön, nagymisén a szertartás pedig magyarul zajlott. Ez a hibrid megoldás megosztotta a falu szlovén híveit. A szlovén misékre csak nagyon kevesen jártak, főként azért, mert a szlovéniai vendégpap szlovén irodalmi nyelven misézett, ami a helyi szlovének számára megértési nehézséget jelentett. A muraszombati vikárius úr szerint is kár, hogy így történt, és az is hiba volt, hogy senki sem jelezte Ivan atyának a nyelvi gondokat. Szlovéniában hivatalosan kizárólag a köznyelv a liturgia nyelve. Ivan Camplin pedig már vagy hat évtizeden át azt gyakorolta… Később a három szlovén nyelvű fíliával is rendelkező felsőszölnöki egyházközség kapott egy helyi származású fiatal atyát, aki beszélte a helyi szlovén dialektust, de többnyire magyarul misézett, általában egy-egy miatyánk és egy-egy egyházi ének hangzott el szlovén nyelven. Kétnyelvű celebrálás leginkább akkor volt, amikor tévések is érkeztek. Beszélgetőpartnerünk szerint ha a hívek sokáig nem gyakorolják nemzetiségi anyanyelven a liturgiát, akkor bizony hamar el lehet felejteni, mikor mit kell válaszolni a híveknek és az imákat is… Lojze atya nagyon sok Rába-vidéki egyházi szertartást vezetett, odranci plébánosként és muraszombati vikáriusként is, a nemzetiségi hívek legnagyobb megelégedésére. Lehet, hogy ha Kühár plébános úr három-négy évig tovább élt volna, pláne ha megérte volna a rendszerváltást, és 1987-ben nem rogy össze és nem hal meg az egyik vasárnap reggeli szentmisén, minden másképp alakulhatott volna, és esetleg most a szlovén hívek Lojze Kozart felsőszölnöki plébánosként tisztelhetnék… Beszélgetőtársunk irodalommal is foglalkozik, rendszeresen publikál a Magyarországon évente megjelenő Porabski koledar-ban is, novellákat és verseket is ír. Ebben nagy szerepe volt néhai író nagybátyjának és odranci plébánoselődjének, id. Lojze Kozarnak is, aki a jugoszláv börtönöket is megjárta, mert 1966-ban az új templom építése során a kupola összedőlt és nyolc ember halálát okozta. A hatóságokat nem zavarta, hogy az épületet nem a plébános úr tervezte, hanem Janez Valentinčič építész, akinek szinte a haja szála sem görbült… A püspöki helynök úr fölkérésre megírta Kühár János regényesített élettörténetét is. Kár, hogy ez is szlovén irodalmi nyelven jelent meg, így a főtisztelendő úr hívei nem tudták-tudják teljes mértékben élvezni az abban leírtakat. A nyelvi döntést nem a vikárius úr hozta meg, hanem a megrendelő… Jó példaként említhetjük, hogy hosszú évek óta immár magyar anyanyelvű lelkipásztora van a Szentgotthárd környéki szlovén nemzetiségnek, akinél a hírek szerint az egyházi szertartások során szinte több szlovén nyelvű imádság, egyházi ének hangzik el, mint szlovén anyanyelvű elődjénél… A muraszombati székesegyházban megszólaló déli harangszóra a vikárius úr áldott húsvéti ünnepeket kíván, majd búcsúzóul arra biztatja a honi szlovénséget, hogy továbbra is büszkén, fölemelt fejjel ápolja, őrizze szlovén anyanyelvét, kultúráját és hagyományait, mert különleges értékekről van szó. A közelgő föltámadási misztériumhoz mindenképp ilyesfajta optimizmus illik, de reméljük, nem illetlenség annak megállapítása sem, hogy Kühár János 1987. évi halála után a katolikus egyház már nem tudta, nem tudja – akár objektív okok miatt is –, a hit erejével oly mértékben segíteni, támogatni a honi szlovén néptöredék anyanyelvi újjászületését, hosszú ideig való fönnmaradását, mint annak előtte.

Szlovén nemzetiségi műsor minden hétfőn 13:00-tól az MR4 Nemzetiségi Rádió műsorán.

Szerkesztő-műsorvezető: Mukics Ferenc

Tovább a műsoroldalra >>>

Borítókép: unsplash

Olvasson tovább