– Két nagyon kemény év után végre felcsillant a remény: a Velencei-tó vízszintje egy méter fölé emelkedett, vagyis megfordulni látszik az a tendencia, amely riadalmat okozott az elmúlt években a horgászok és a turizmusból élők számára. A csapadékos tavasz és a vízátvezetések meghozták a várva várt eredményt, a víz magassága jelenleg már 104 cm. Persze ez még bőven elmarad az átlagos szinttől, de reménykedni már lehet egy jobb szezonban. Benkő Andrea először a tavalyi panaszokat szedte csokorba…
– Június 13-án kezdték engedni a Balaton vizét, miután a tó átlagos vízállása elérte a 120 cm-es szabályozási szintet. A rendszeres mérések kezdete, vagyis 1921 óta csupán 10 alkalommal fordult elő, hogy június elején a jelenlegivel megegyező, vagy magasabb átlagvízállás alakult ki a Balatonon. A tóparti önkormányzatok azonban nem értenek egyet a vízszintcsökkentéssel…
-Kiválónak értékelte a Tisza-tó vízminőségét a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A szakemberek hazánk szabadvízi fürdőhelyeit vizsgálták többféle szempont alapján, hogy a strandokon biztosan zavartalan legyen a fürdőzés. Mind a hat Tisza-tavi szabadvízű strandot ellenőrizték, a mintákban szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok számát is vizsgálták…
– Hajnali csali rovatunkban ma azzal foglalkozunk, hogy Cseh és holland mintára, választható tantárgyként az általános iskolai oktatás része lehet a horgászat Magyarországon is. A lehetőség ellen nem tiltakozott senki a mátészalkai Kálvin János református iskolában, persze ez érthető is, hiszen a tanulók éppen szokásos horgásztáborukat tartották a Milbó- tavon, amikor Zsoldos Barnabás meglátogatta őket, és elsőként Farkas János igazgatót kérdezte…
– A NÉBIH a napokban közzétette honlapján a növényvédelmi drónpilóták jegyzékét, így a jogszerű drónos növényvédelemhez kapcsolódó személyi feltételek immár hiánytalanul teljesíthetőek. A nyilvántartásba kerüléshez szükséges drónpilóta igazolvány és a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésének rendszerét is kialakította már a hivatal, ez szintén hatékonyan működik….
– Elkezdődött a kaszálás, ez az időszak meghatározó az állattartók életében, készül a téli táplálékot adó szálastakarmány. Tavaly ilyenkorra már a kaszálni való fű teljesen megsemmisült, ezért az idén mindent begyűjtenek az állattartók. A szálas takarmányok tartósításának legelterjedtebb módja a szárítás…
– Nagy szükség van az állattenyésztői munka támogatására – az ágazat az országunk méretéhez képest igen jól teljesít Európában is, például a Holstein szarvasmarha tenyésztés világviszonylatban is megállja a helyét. A sokak által csak „fekete-fehérnek” ismert Holsteinfríz 1972 óta van jelen Magyarországon, amikor is 24 ezer fajtatiszta egyed érkezett Amerikából. Az itthon megtermelt tej 97 %-át ez a fajta adja. De miért is ragaszkodunk egy eredetileg külföldi fajta itthoni szaporításához és egyáltalán miért fontos a hazai tenyészállat-előállítás és a támogatás megmaradása?
– Varga Ferenc martonvásári gazda fő profilja a szántóföldi növénytermesztés. 600 ha-on gazdálkodik, vet búzát, kukoricát, napraforgót és árpát. Gazdaságának másik, jóval kisebb lába a húsmarha tenyésztés. A Dél-Franciaországból származó fiatal húsmarha fajta, a Blonde d’ Aquitaine (blond ekiten) nem népszerű hazánkban, de külföldön igazi kuriózumnak számít. Ennek ellenére Ferenc tavaly felére csökkentette az állományát, hiszen rendkívül magasak lettek a gabona árak. De idén éppen az ellenkezőjére volna szükség…
– Az év elejéhez képest jelentősen nőtt az élő sertés felvásárlási ára, ami jó hír a tenyésztőknek, de vajon, hogyan söpör végig az átvételi ár megemelkedése a sertés vertikumon? És vajon érinti-e majd a fogyasztói árakat?
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – június 29., csütörtök 6:00
Szerkesztő: Füredy Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.