Szlovén nemzetiségi műsor: Riport Szecskó Zsuzsával, a Muraszombati Magyar Baráti Kör elnökével

Az október 3-i adás tartalmából.
 

Riport Szecskó Zsuzsával, a Muraszombati Magyar Baráti Kör elnökével népdalkörük szombathelyi szereplése alkalmából. Utóbbi immár tizenhét éve áll kapcsolatban a szombathelyi szlovének Spominčice (Nefelelejcsek) nevű népdalkörével. Persze nem csak az énekesek találkoznak, hanem a két egyesület (önkormányzat) tagjai is. 2020-ban ünnepelték volna együttműködésük 15. évfordulóját, amely a koronavírus járvány miatt elmaradt. Ezért a mostani szombathelyi, 17. évfordulón emlékeztek meg a két egyesület szombathelyi és muraszombati találkozóiról, fellépéseiről. A muraszombati Magyar Baráti Kör és a szombathelyi Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesület együttműködését 2005-ben Pivar Ella, a muraszombatiak akkori elnöke kezdeményezte. A szombathelyi Vasi Skanzenben lévő Szlovén Házban találkoztak először. Az elmúlt időszakban a közös daloláson túlmenően természetesen nagyon sok egyéb kulturális-turisztikai eseményre is sor került: múzeum-, arborétum-, vasfüggöny-, templom-, könyvtár-, csillagvizsgáló-, temetőlátogatásokra és egyebekre. A szombathelyi szlovének 2008-ban megdöbbenve értesültek arról, hogy Pivar Ella, alig hatvan évesen, elhunyt. A Baráti Kör vezetését Sečko Zsuzsanna vette át. 2009 májusában Pivar Ella emlékére közös koncertet adott a két népdalkör Szombathelyen. A muraszombati magyarok hímző körének tagjai pedig kiállításon mutatták be munkáikat… Riportunkban az elnökasszonytól egyebek mellett megtudjuk, hogy a Magyar Baráti Kört 1990-ben a szintén túl fiatalon elhunyt Kercsmár Rózsa alapította. Harminckét esztendő szerinte még egy házasságban, ahol csak két embernek kell alkalmazkodnia egymáshoz, is hosszú idő, hát még egy sok emberből álló egyesületben, amelybe a szélrózsa minden irányából, különböző falvakból érkezett emberek tömörültek. A szomorú esemény után dr. Paláncsai János, a Vajdaságból érkezett főorvos vette át az egyesület vezetését. Idővel ő idős korára való tekintettel adta át a stafétabotot Pivar Ellának, aki beszélgetőpartnerünk szerint nagy elánnal vette át a Baráti Kör vezetését, és nagyon sokat tett annak fenntartása és fejlődése érdekében. Véleménye szerint a Baráti Kör valamennyi vezetője hozott valami újdonságot a társasági életbe. Volt, aki a magyar nyelvű színházba járást preferálta, másikuk az anyanyelvi könyvolvasást szorgalmazta, a harmadik dalkört szervezett, ő pedig létrehozta és sikerre vitte az egyesület hímző körét. Sajnálattal említi, hogy a korábbi kilenc fős nótafacsoport száma megcsappant, már csak négyen vannak, de akkor is kitartanak. Utánpótlás nincs, ebben a vegyes házasságok is ludasak, másrészt az, hogy Muraszombat nem kétnyelvű helység, többnyire máshonnan települtek be ilyen-olyan céllal a magyar anyanyelvűek. Pedig hát igyekeznek, amennyire csak lehet. Unokáiknak például heti rendszerességgel magyar nyelvi tanfolyamokat szerveznek három korcsoportban. Beszélgetőtársunk unokája még középiskolás korában is látogatta a magyar kurzusokat. Mindenesetre, amíg a kisujját mozdítani tudja, addig nem adja meg magát, és a többieket is erre bíztatja, akikre nagyon büszke. Tavaly például volt néhány nagy visszhangot kiváltó föllépésük Budapesten, Pécsett, a lendvai magyar főkonzulátuson és másutt. Kérdésünkre, hogy a magyar népdalcsokruk eléneklése után miért tartották szükségesnek, hogy néhány szlovén népdallal is szerepeljenek a találkozón, azt a választ kaptuk, hogy ezzel is szerettek volna kedveskedni a szombathelyi szlovéneknek. A kisördög csak ott bújkált bennünk, hogy nem véletlenül azért is, mert a magyar népdalok nagyrészt egyszólamúak, a szlovének pedig lehetnek akár négyszólamúak is, és így is szeretnék megmutatni rátermettségüket? Ezért is, mosolyog huncutkásan Zsuzsa asszony, meg azért is, mert egyformán szeretik mindkét nép dalait, mindkét nyelvet, mindkét kultúrát. Egyáltalán nem tesznek közöttük semmiféle különbséget. Szó, mi szó, a népek, nemzetek, nemzetiségek közötti együttműködésnek lehetne ez akár az ars poeticája is… A két egyesület barátságát, együttműködését példaértékűnek és töretlennek tartja. A kétéves kényszerszünetért a világjárványt dorgálja, de azt is csak barátian és mosolyogva. Az egyesületvezető asszony legjellemzőbb vonása ugyanis az, hogy szinte olyan, mint a felkelő nap, mindig mosolyog, mindig barátságos, mindig kedves, amely tulajdonság mindenféle közösség összetartása szempontjából fölöttébb dicséretes és hasznos. Azt sem vette túlzottan zokon, hogy a csúnya kór őt és szlovén férjét, Janezt – aki oly lelkesen vett részt mindig is a két baráti csoport találkozóin –, szintén megtámadta, amelyből szerencsére mindketten kigyógyultak. A járvány enyhülése ellenére azonban mégis nagy sorscsapás érte. Talán a legnagyobb. Házastársának szíve az idén váratlanul fölmondta a szolgálatot. Riportunkban erről a végtelen szomorú eseményről – tekintettel a rendezvény nyilvános jellegére – ezúttal nem beszélgettünk. Talán majd egyszer később, a tragédiához méltóbb, meghittebb körülmények között. Azóta Zsuzsa asszony haja még őszebb lett, mosolya kissé szomorkásabb, mint korábban, hiszen mint elhangzik a riportban, míg a legtöbben a magyar egyesületből munkájuk miatt érkeztek Muraszombatba, ő viszont – a szerelem miatt.

Szlovén nemzetiségi műsor minden hétfőn 13:00-tól az MR4 Nemzetiségi Rádió műsorán.

Szerkesztő-műsorvezető: Mukics Ferenc

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább