Északkelet Magyarország. A magyar-szlovák határ szomszédságában, az Aggteleki Nemzeti Park területén bújik meg a derenki romfalu, melyet Magyarországon a legrégebbi, lengyelek lakta településnek tartanak. Ám az, hogy mikor jelentek meg az első lengyel telepesek a területen, meglehetősen vitatható. Egyesek szerint a Rákóczi-szabadságharc idején jelentek meg itt a lengyelek. 1711-ben, egy maroknyi, az osztrák sereg elől menekülő lengyel menedéket talált a korábban pestisjárvány miatt elnéptelenedett magyar faluban, melynek a korabeli források szerint Deryn illetve Deren volt a neve. Más történészek véleménye szerint, a lengyel telepesek az éhező, szegény, túlnépesedett, a Szepesség és a Podhale határán húzódó falvakból érkeztek az Eszterházy hercegek meghívására és 1717-ben tőlük letelepedési jogot kaptak. A második világháború idején a falu lakossága 900 fő volt. Ez a helyzet 1942-43-ban megváltozott, amikor is a települést, Horthy Miklós vadászterületéhez csatolták és a lakosságot más falvakba telepítették. 30 éve július harmadik vasárnapján, Derenken tartják meg a hagyományos lengyel búcsút, melyre idáig minden évben ellátogattak a falu egykori lakosai és azok barátai. Az időn koronavírus miatt szimbolikus – zárt találkozót rendezték.

Műsor vendégei:
Bubenkó Csaba, Bubenkó Józsefné
Stanisław Łukaszczyk
Anna Remiasz

Lengyel nemzetiségi műsor – Nemzetiségi adások – július 25., szombat, 13:30

Szerkesztő-műsorvezető: Bożena Bogdańska-Szadai

Tovább a műsoroldalra >>>