Egy sárga, „pengős” ponyvaregény szokatlanul merész története, romantikus slágerek, fülledt jelenetek és a korszak legkiválóbb színművészei – a Halálos tavasz sikerre ítélt film volt. Az alkotás, amely az újszerű témaválasztás miatt éppen akkora érdeklődést váltott ki a közéletben, mint vitát, a mai napig az egyik legjelentősebb darabja a hazai film noirnak. Június 30-án, csütörtökön 13:45-től, reklám és megszakítás nélkül az M5 kulturális csatornán tekintheti meg újra a közönség a világháborús évek népszerű melodrámáját, Karády Katalin filmes debütálását, amelyről néhány lebilincselő érdekességet találhatunk az MTVA Archívumában.
1) A film alapjául Zilahy Lajos 1922-es azonos című regénye szolgált. A művet 31 évesen, mindössze nyolc nap leforgása alatt írta meg, de a film is rekordidő alatt, alig egy hónap munkával készült el.
2) Eredetileg 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezték filmre vinni a történetet.
3) Zilahy Polgár Tibor zeneszerzőt kérte fel a filmzene megalkotására, habár emberként nem kedvelték egymást, a másik művészetét kölcsönösen elismerték. A dalszöveget is megpróbálta megírni hozzá, de végül nem lett elég jó, így Nadányi Zoltán költő egyik szerelmes versét használták fel – az eredeti szerző engedélye nélkül. Az Ez lett a vesztünk című dal hiába lett pillanatok alatt nagy sláger, Nadányi levetette az alkotók közül a nevét, amiért megkérdezése nélkül nyúltak hozzá a verséhez.
4) Újszerű jelenségként az alkotók ellentmondást hoztak létre a film címében és a történetében; oximoronként keveredik benne a természet ébredése és a halál szimbóluma.
5) Darabos, férfias mozgással és távolságtartó mimikával érte el a női főszereplő, Karády Katalin, hogy megjelenése a kor ideáljával szemben ne a naiv női szépséget, hanem a megközelíthetetlen dívát, a végzet asszonyát testesítse meg.
6) Karády Katalin úgy érezte, a Halálos tavasz reménytelenségről szóló dalait énekelve hangot adhatott a háborúellenes véleményének, ami később egy meghurcolt nemzedéknek jelenthetett fénysugarat a 80-as években.
7) Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos egy budai mulatóban fedezte fel Karádyt. Nyugati mintára alkotta meg a „Karády-jelenséget” – a nyomtatott sajtót használva épített köré mítoszt. Volt ebben már tapasztalata, hiszen Hajmássy Ilonát Amerikában Ilona Massey néven olyan sikeressé tette, hogy csillagát mai napig őrzi Hollywood a hírességek sétányán.
8) A filmet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára elkészítettek egy boldog véggel záródó verziót.
Halálos tavasz – június 30-án, csütörtökön 13:45-től az M5 műsorán!
*Forrás:
Nosztalgia – Halálos tavasz (1980)
A Halálos tavasztól a Talpalatnyi földig – Beszélgetés Makay Árpád operatőrrel (1991)
Mindenki Akadémiája – Lips Adrián: A Halálos tavasz lehetséges olvasatai (2017)
