Kossuth Rádió

Hajnal-táj: Megérkeztek a darvak a Hortobágyra, elkezdődött az év leglátványosabb természeti eseménye a Pusztán

A szeptember 23-i adás tartalmából.
 

Rokka, gereben, az aratáshoz és a ház körüli munkákhoz használt számtalan korabeli eszközt is láthatnak az érdeklődők Felpécen, a falu tájházában. A múzeumként is működő nádtetös vályogházban nemcsak látni, de ki is lehet próbálni néhány eszközt. A tájház, mint közérdekű muzeális kiállítóhely bemutatja, hogy a 19-20. század XX. sz. első felében hogyan éltek Felpécen, milyen eszközöket és tárgyakat használtak az emberek. A Felpécért Alapítvány működésében üzemelő múzeumban Dombi Alajosné a tájház megálmodója és vezetője tartott rövid tárlatvezetést Gárdonyi Eszternek.

A középkori monostorok szerzeteseinek nemcsak önmaguk ellátásáról és gyógyításáról kellett gondoskodniuk, hanem a zarándokokról is. Ezért a zöldséges-, és gyümölcsöskert mellett mindig létesültek gyógynövénykertek is. A Pilisben a 14-16 században a pálosok éltek. Az ő emlékükre készült Kesztölcön a Pálos Gyógynövénykert, ahol a fontosabb gyógy és fűszernövények bemutatásával, felhasználhatóságuk megismertetésével szeretnének emlékezni az alapítók régi korok gyógynövényeinek avatott ismerőire, köztük a pálosokra. Szivek György tulajdonossal sétált a pálos kertben Horváth Katalin.

Felavatták a Kis-Balatoni Látogatóközpontot. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park 1, 2 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével alakította ki a közel 1000 m2 nagyságú bemutatóhelyet, melynek elsődleges célja, hogy a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeit közvetítse. A látogatóközpont főbb elemei: interaktív kiállítás, mozi, tanösvény a tetőn, játszótér, 100 fős grillkonyha és természetesen ajándéküzlet.

Megérkeztek a darvak a Hortobágyra, elkezdődött az év leglátványosabb természeti eseménye a Pusztán. Esténként több ezer palaszürke madár jelenik meg a látóhatáron, hogy az éjszakát biztonságban, nagy csapatokban töltsék. Október közepén egyszerre, egy időben van a legtöbb darumadár a Hortobágyon, akár 160 ezer is. Ezen kívül számtalan más program várja a turistákat, családokat a Kilenclyukú hídnál. Gyarmati Péter riportja.

Három civil szervezet szemét Stopot hirdetett az Eged-hegyen. Bár a védett természeti területen vannak az egri borvidék legszebb szőlőterületei, mégis időről-időre hatalmas illegális hulladékkupacok csúfítják. Lőrincz György borászt Pilisy Csenge riportja.

A szőlőkabóca a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége amitől a fertőzött szőlőtőkék néhány év alatt leromlanak, terméshozamuk csökken, végül a növények kipusztulnak. A betegséget először 2013-ban, majd az azt követő években több helyen a Badacsony-hegyen, majd 2017-ben a Tóti-hegyen, 2018-ban a balatonedericsi Öreghegyen, tavaly pedig Csobánc-hegyen a Fenyő-dombon és Hegyesd település határában a Mécsár – dülőn is azonosították. A védekezésről beszél Zsigó György szakértő.

A napokban mutatta új csemegeszőlő fajta jelöltjét Dr. Kocsis László keszthelyi szőlőnemesítő. Az Apáti mézes azzal kecsegtet, hogy augusztus végétől novemberig, három periódusban is adhat mézédes szőlőfürtöket a termesztőjének. Rikli Ferenc beszélgetett vele.

A héten kezdődött meg a szüret az ország egyik legkisebb borvidékén, a Somlón. A rizling jól bírta az idei időjárási körülményeket, az emblematikus juhfark zamatával nem lesz probléma, legfeljebb a mennyiségével, a hárslevelű viszont érzékenyebben reagált az aszályos hónapokra, majd a kései sok csapadékra. A szüreten ott volt Kuti-Hajdufy Eszter.

Apáti Ferenc, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke szerint az idei év a gyümölcstermesztők fekete éve. A tavaszi fagyok miatt az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb termését takarítják be a gazdák. Nem kivétel ez alól az alma sem. Mindössze 300-350 ezer tonna termés várható. Vannak kimagasló évek, amikor 800-900 ezer tonna gyümölcsöt szednek le, de egy átlagos év is 600 ezer tonna almát ad. Az almáskertben először Kerezsi Antal nagykállói gazdálkodót kérdezte Korpás Éva.

Mivel jó egészségnek örvend Nyírcsaholyban Láposi Zoltán, így csak reménykedni lehet, hogy a Szabolcs aranya, a Jonathán alma még megterem a gyümölcsősében. Korára való tekintettel már nem telepít új fákat, de azt sem tudná elviselni, ha mások kezébe kerülne a gyümölcsöse. Zsoldos Barnabás járt nála.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth – szeptember 23., szerda, 5:00

Szerkesztő: Horváth Katalin
Műsorvezető: Gergácz Anikó

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább