2026. augusztus 31., hétfő:
A Fekete István Emlékház Kunszentmártonban
„Bár ő remeteségnek és száműzetésnek élte meg a 2-3 évet, amit Kunszentmártonban töltött, de a Halászat című tankönyve törte meg a publikálási tilalmat, amit rámértek a Zsellérek miatt. Ez a pár év sorsfordító volt Fekete István mint író életében.” – mondja Dr. Barna Gábor néprajzkutató.
Fekete István 1951 és 53’ között Kunszentmártonban kapott tanítói állást, miután 1949-ben a politika betiltotta műveinek közlését, és elbocsátotta korábbi munkahelyéről, a Földművelésügyi Minisztériumból. Fekete István zárkózott emberként kevés kortársat engedett magához közel, de nagyon szerette a Hármas-Körös kanyarulatát, ahol sokat horgászott egyetlen kunszentmártoni bizalmasával (egykori szomszédjával), Kiss Árpáddal. Érdekesség, hogy a Bogáncs című regénye is egy itteni emlékhez kötődik. Emellett itt írta meg a Kelét, a Lutrát, és itt kezdett bele a Tüskevárba is. Itteni életének fontosabb pillanatait mutatja be hétfői helyszínünk, a 2025-ben nyílt Fekete István Emlékház.
Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Burkert Rudolf
2026. szeptember 1., kedd:
Transzplantált gyerekek a BalatoniBob Szabadidőparkban 2
Balatonfűzfőn vagyunk, a BalatoniBob Szabadidőparkban. Korábbi adásunkban boboztunk, most a Transzplantációs Alapítvány itt vendégeskedő pártfogoltjai kipróbálják a kalandparkot. A park egészen augusztusban ünnepelte fennállásának negyed évszázados évfordulóját, ebből az alkalomból látta vendégül a gyerekeket is.
Műsorvezető: Belényi Barbara
Szerkesztő: Felszeghy Csaba
2026. szeptember 2., szerda:
A Gödöllői Művésztelep 2. – Le a fűzővel! Egy feminista művész, Undi Mariska
Folytatjuk sétánkat a Gödöllői Művésztelep emlékei között. Mai hősünk egy sokoldalú szecessziós művész, Undi Mariska, aki teljesen szembement kora nőeszményével, például eldobta a fűzőt, és saját tervezésű kényelmes, mégis elegáns ruhákat viselt, amelyekhez felhasználta a gyűjtött népművészeti motívumokat is. Egész életében arra volt büszke, hogy el tudja tartani önmagát, és meghökkentette a környezetét, hogy egymaga jelent meg a társadalmi eseményeken. Festő volt, textilművész, iparművész és divattervező, akinek mindene volt a szépség. Családjában még a cselédek is csak széparcúak lehettek (mint pl. a fiatal Jászai Mari, aki náluk szolgált). Festői életművének legnagyobb teljesítményei elpusztultak, mint a Fehér Kereszt Gyermekkórház falképei, vagy a Népszálló szecessziós csodái, amelyeket azért festett, mert a hajléktalan, fillérekből élő embereknek is joguk van a szépségre, az emberhez méltó életre (ez ma a BMSZKI, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, hajléktalanellátó központ). Ezeket a képeket a 60-as évek elején festették le. A műsorban hallhatnak a művésztelep végéről és máig tartó hatásáról is.
Műsorvezető: Deák Dóra
Szerkesztő: Vágner Mária
2026. szeptember 3., csütörtök:
A Mittersisters alkotóműhelyében
Hamisíthatatlan bőrillat, egyedi munkák, fenntartható divat. A főváros egyik központi kerületében található az a műhely, ahová az utcáról belépve – persze segítséggel – mindenki alkothat. A táskák és bőrkiegészítők formája és anyaga, bár lehet, némileg megegyezhet, de teljességében nincs belőle még egy. A Mittersisters bőrtáska készítő műhelyéből jelentkezünk pénteken.
Műsorvezető: Deák Dóra
Szerkesztő: Bartha Bernadett
2026. szeptember 4., péntek:
Debrecen víztornyai 1
Miért és hogyan lett egy víztoronyból közösségi helyszín, bulik és koncertek otthona? És ha így van, akkor miért van benne víz? És egyáltalán, mi köze az egészhez a Debreceni Egyetemnek? A debreceni Nagyerdei Víztoronyról van szó, ami egy különleges és ikonikus helyszín lett a városban. Felmentünk Debrecen másik víztornyának is tetejébe is, ahonnan még a Bihari-hegység is látszik. Ez pedig a Fényesudvari Víztorony. Első rész szeptember 4-én.
Műsorvezető: Burkert Rudolf
Szerkesztő: Gyarmati Péter