2026. április 27., hétfő:
Vallotta, hogy a hagyomány nem beteg, hogy ápolni kelljen, nem is rab, hogy őrizni kelljen, a hagyományt élni és éltetni kell az emberek között. A hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója volt, aki nem csupán a népzenét és a néptáncot szerettette meg a fiatalokkal, hanem generációk szívét szólította meg József Attila vagy Weöres Sándor megzenésített verseivel. Életének 80. évében elhunyt a magyar kulturális élet polihisztora, Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató, zenetudós és építészmérnök, a Sebő Együttes vezetője, a Gyimesi-szorost 1944 őszén hatalmas túlerő ellen védelmező Vitéz Sebő Ödön főhadnagy fia. A Nagyok ma esti műsorában emléke előtt tisztelgünk egy korábbi beszélgetés felidézésével. A beszélgetőtárs Csűrös Csilla volt.
2026. április 28., kedd:
A refraktív sebészet úttörője, ez köznyelven a lézeres szemműtéteket jelenti, amelyeknek köszönhetően megszabadulhatnak a szemüvegüktől a páciensek A mikrosebészettel a világűrig jutott, hiszen a HUNOR Űrprogramban az űrhajósok szemcseppét alakította szilárd inzertté kollégáival, hogy a gravitáció hiánya ne akadályozza a beadást. A klinikán jelenleg a cukorbetegség szemészeti szövődményeinek szűrőprogramján is dolgozik. Mindeközben a hagyományok is fontosak a számára – már ami alma materét, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáját illeti, amely 1908-ban költözött a Mária utcába. Irodájában ott függ a falon a klinika akkori igazgatójának, dr. Grósz Emil professzornak a portréja, az épület felújítása során pedig az eredeti padokat restauráltatta a nagy előadóban, ezzel is hozzájárulva a hely szellemiségének megőrzéséhez. Vendégem az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett dr. Nagy Zoltán Zsolt szemészorvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, klinikaigazgató, egyetemi tanár. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Hegyesi Gabriella.
2026. április 29., szerda:
A 2019.03.29-i adás ismétlése.
Mindig azt mondta, két élete van, az egyikben úgy hívják, Örkény Istvánné, a másikban úgy, Radnóti Zsuzsa. De bármelyikre nézett is, mindenütt a szerencsét fedezte fel az életútján. Biztosan volt benne az is. Ám a Képzelt riport, A padlás, A dzsungel könyve és a Pál utcai fiúk sem jött volna létre pusztán szerencséből. Írókról, rendezőkről és a jelzők erejéről is beszélgettünk. A nemrégiben, 89 esztendős korában elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg, a Vígszínház egykori dramaturgiai vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja,Radnóti Zsuzsa emlékét idézzük a most következő beszélgetéssel. A beszélgetőtárs Süveges Gergő volt.
2026. április 30., csütörtök:
Hálátlan szerep a második vonalban lenni, közvetíteni a döntéshozók és a végrehajtók között. Ez azonban neki testhezálló feladat. Jól tűri a döccenőket. A hazai természetvédelmi szakemberek szűk közösségén kívül csak néhányan tudják, hogy oroszlánrésze volt Magyarország egyik legritkább madarának megmentésében. Vendégem Kapocsi István, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese, akinek munkáját Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Gyarmati Péter.
2026. május 1., péntek:
Mindent megtesz annak érdekében, hogy családként tartsa össze a lakosság tíz százalékát kitevő, szétszórtan élő magyarságot az egykori Torontál Vármegye központjának számító Nagybecskereken, és hogy a környező települések magyarjait is bevonzza a közösségi életbe. Vendégem Jenovay Lajos, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület elnöke, akinek nemesi rangot viselő déd- és nagyapja is tette a dolgát az ott élők érdekében. Az általa irányított vajdasági tömörülés a közelmúltban ünnepelte fennállásának nyolcvanadik évfordulóját. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Ternovácz István.