2025. január 12., hétfő:
A Ciróka Bábszínház Kecskeméten 2.
Kecskeméten, a nagy hagyományokkal bíró Ciróka Bászínházban járunk a műsorban. Egy bábszínész, Kedves Csaba; a társulat báb – és jelmeztervezője, Emőd Kriszta, valamint a színház egyik rendezője, művészeti vezetője, Kuthy Ágnes a főszereplői a mai műsornak. Megtudhatjuk, hogy mit gondolnak a színházról, de nem csak ez, hanem az élet mélyebb regiszterei is szóba kerülnek az összeállításban.
Szerkesztő: Pálfi Balázs
Műsorvezető: Burkert Rudolf
2025. január 13., kedd:
A tapolcai Csigó Malom
„Csigó István az Esterházyaktól vásárolta meg az ingatlant, az ő nevéhez kötődik a Csigó Malom név. Az épület 1867-ben nyerte el jelenlegi formájának alapját és 1980-as években vált műemlékké. Ekkor adták a Csigó Malom nevet is. Ezt persze már szinte senki nem tudta az elmúlt 100 évben, mert a leszármazottak eladták, és a XX. században már nem a Csigók nevét vitte tovább ez az épület, én viszont ezt felélesztettem ezt a történetet.” – mondja Bartunek Katalin, a Balaton-felvidéken található Csigó Malom művészeti vezetője, aki a Gödöllőről költözött át Gyulakeszire, hogy az egykor szebb napokat látott épületet újra felvirágoztassa. A hely ma kulturális központként és régiségkereskedésként működik, amelyben minden a régi időkről mesél. Megszólalók: Bartunek Katalin, a Csigó Malom művészeti vezetője, Vörösvári Ákos műgyűjtő, az első Magyar Látványtár létrehozója, T. Szabó László restaurátor, képzőművész, illetve Szemadám György Munkácsy-díjas festő egy archív felvételről.
Szerkesztő: Burkert Rudolf
Műsorvezető: Bak Anita
2025. január 14., szerda:
Görögkatolikus Képzési Központ – Debrecen
Hogyan lesz egy lestrapált vasúti épületből egyszerre szakképző központ és speciális nevelési igényű gyerekek iskolája? Egy olyan hely, ahol szerető közegbe kerülnek az autista gyerekek, az épület másik szintjén pedig szakmát kaphatnak a hátrányos helyzetű tinédzserek. A választ a Hajdúdorogi Főegyházmegye adta meg: két éve nyitotta meg kapuit a lenyűgöző méretű debreceni Görögkatolikus Oktatási és Képzési Központ. Az ötezer négyzetméteres épületben országosan is egyedülálló munka folyik, amelyet az itt dolgozókkal szintről szintre, ajtóról ajtóra bejártunk.
Szerkesztő: Bak Anita
Műsorvezető: Burkert Rudolf
2025. január 15., csütörtök:
Kodály és Galánta 1.
Mit adott Galánta Kodálynak, és mit adott Kodály Galántának? Erre keressük a választ a kétrészes műsorban. A felvidéki városban még a vasúti hangosbemondó szignálja is Kodály Esti dalának első hangjaival köszönti az érkezőket. Megnézzük az állomást, ahol szüleivel hét évig lakott (édesapja volt az állomásfőnök), ahol cigánybanda várta zeneszóval az érkező vonatokat, s ahol a környékbeli cselédlányok tanították a mesére és a dalra a kis Zoltánt, aki az édesanyjától elcsent tésztaszűrő-gitáron adta elő „szerzeményeit” a Péró, azaz a cigánytelep gyerekeivel együtt. Vendéglátónk Pék László helytörténész, a galántai Kodály Gimnázium ny. igazgatója, valamint Józsa Mónika, a Galántai Kodály Zoltán Daloskör művészeti vezetője, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem ének-zenetanára. Hallható lesz Kodály Zoltán is egy 1966-os felvételről, amelyem az itt töltött évekről mesél Nagy Jenőnek.
Szerkesztő: Vágner Mária
Műsorvezető: Burkert Rudolf
2025. január 16., péntek:
Pósa bácsi emlékei Gömörben
Rimaszombatból jelentkezik A Hely, a Pósa Lajos Társaságnál vagyunk. Névadójuk író, költő, meseíró, dalszerző, szerkesztő, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője. Pósa Lajos 1850-ben született Radnóton, egyszerű református földműves szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát pedig Rimaszombatban végezte. Vendéglátóink szinte mind rokonai Pósa Lajosnak. Megszólal: B. Kovács István gömörológus, helytörténész, Gyurán Ágnes alelnök, Pákó Mária tag, Pósa Judit a társaság elnöke.
Szerkesztő: Bak Anita
Műsorvezető: Felszeghy Csaba