2025. december 8., hétfő:
Történelmi emlékhelyre készült szobra előtt városi megemlékezéseket tartanak, köztéri művei megszólítják a járókelőt, a templomokba kerültek pedig elcsöndesítenek. Ha nem egy salgótarjáni gimnáziumban, hanem képzőművészeti iskolában tanul, sohasem került volna barátságba, alkotótársi viszonyba a polihisztor Balázs Jánossal, a cigányhegy József Attilájával. A klasszikus formákat értékeli, a lélekkel teli alkotásokat szereti. Vendégem a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Szabó Tamás. Várja önöket a beszélgetőtárs, Tarnóczi László.
2025. december 9., kedd:
Fischer Annie magán tanítványa volt, és Cziffra György is barátságába fogadta. Nagy sikerei voltak Európa koncerttermeiben, de akkor csillog igazán a szeme, ha tehetséges tanítványairól beszél. Bár útja már gyerekkorában ki volt jelölve -hiszen zenész családba született-, megpróbáltatásokban is bőven volt része. Vendégem az idén 70 éves Dráfi Kálmán Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész, a Zeneakadémia professzor emeritusa, akinek munkáját a napokban Prima-díjjal ismerték el. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Nánási Anikó.
2025. december 12., péntek:
„Pedig még szeretnék élni, szeretném élvezni mindazt, amit a Jóistentől kaptam, de egyre kevésbé megy. ” – utolsó interjújában fogalmazott így a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, szinkronszínész, a szolnoki Szigligeti Színház volt igazgatója, aki a színészet lényegét ekképp látta: „A legnagyobb kihívás, és egyben a legnagyobb öröm is, amikor az ember eléri azt a pontot, hogy nem Balázs Péter van a színpadon, hanem a tiszta Ember, a szerep lelke. A néző ezt érzi. Ez az igazi taps.” A 83. életévében elhunyt Balázs Péter színművész emléke előtt tisztelgünk- ma este fél 8-tól- a vele készült beszélgetés felidézésével.
Felelős szerkesztő: Csűrös Csilla