HETI NÉPRAJZ
A szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje Donát – szükség is lehet a védelmére, hiszen a héten már elkezdődik a legkorábbi fajták szüretelése. És Szent Donát mellett a héten egy ókersztény vértanú, Szent Cirákus ünnepe is lesz – ő pedig a szenvedést hivatott elhárítani a falvak népéről. A sorban ott szerepel még Szent Lőrinc, egy igazi, ismert augusztusi szent, aki megakasztja a fák idei növekedését, ráadásul időjósló nap. Az viszont, hogy Lőrinc napja után ehetetlen lenne a görögdinnye, egy tévhit, hiszen idén sokáig elhúzódhat a dinnyeszezon.
HANGTÁR PRÓNAY KASTÉLY
A Nógrád megyei kastély 1750-ben épült, ám csak a 19. században került a Prónay-család kezébe. A família a környéken igen nagy befolyással bírt, közülük kerültek ki szolgabírók, ügyészek, főjegyzők és országgyűlési képviselők is. Ahogy sok hasonló ingatlan is, a második világháború után állami kézbe került és lassan pusztulásnak indult. 2009-ig kellett várni, hogy új tulajdonosa elkezdje felújítani és modern funkciót találjon neki. Működik benne szálláshely és étterem is.
A FOGYÓ FALU, MAGYARCSERNYE
Összehozni a helyieket, az itt maradottakat az elszármazottakkal: falunapot ünnepelt nemrég a vajdasági Magyarcsernye. A fogyatkozó népességű bánáti faluban az időnként szakadó eső ellenére is sokan összegyűltek. Díszülést tartott eközben az eseményért felelős, harmincéves Csernyeiek Klubja és a Csernyei Újság is, a nap pedig a Szivárvány zenekar koncertjével zárult. A falunak sajnos, nem sok eszköz van a kezében ahhoz, hogy ott tartsák a fiatalokat, ám igyekeznek legalább az összetartásukat megmutatni.
AHOL JÓ ÉLNI – MARKAZ
„Ahol a Mátra és az Alföld összeér” – írja az alig ezerötszáz lakosú, hevesi Markaz településről költője, M. Nagy István. Az apró mátrai falu évszázadok óta híres, optimális mikroklímájú szőlőtermelő vidék, erdők ölelik körbe és egy hatalmas, 50 hektáros tó határolja. A mostani lakosok igyekeznek megőrizni ezeket a hagyományokat és értékeket, éppen a tó körüli, 2.5 kilométeres kerékpárutat építik, hiszen a tó partján mintegy 600 ingatlan található, nyaralók és horgásztanyák. Az úttal becsatlakoznának a Pálosvörösmartról Kisnánáig tervezett panoráma útba.
TURISZTIKAI ATTRAKCIÓ VÁCOTT
Valódi időutazáson vehetnek részt a Duna-mentén azok, akik követik a Danuviana Alacris (danuviána alakrisz) római kori őrhajó útját, kis túlzással a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. A hajó egy 1600 éves jármű replikája, amely a Római Birodalomban őr- és futárhajóként szolgált, összekötve a Duna-menti Limes (limesz) pontjait. A folyón lefelé haladva sok város, település jelezte, kapcsolódna a programhoz, és ilyenkor a hatalmas tömegű vízi jármű kiköt, és pár napig akár evezősök, akár turisták kipróbálhatják, milyen lehetett az ókori Rómában gladiátornak vagy légiósnak lenni egy ilyen hajó fedélzetén.
BOZSIK GAZDA: ELLENSÉGEK A KERTBEN
Hiába kedves a neve a kerti liszteskének, a gazdák inkább szabadulnának tőle. Az üvegházi molytetűnek viszont már a neve is azt sugallja, igazi fenevaddal van dolgunk. Ráadásul a molytetű a liszteskével ellentétben csak nemrég bukkant fel hazánkban és kártétele jelentős. Nagyon sok helyen szinonimaként emlegetik ezeket, pedig két külön fajról van szó, mondja Pénzes Béla, a rovartan professzora. Aki káposztát nevel, figyeljen – Bozsik gazda rovatából kiderül, hogyan küzdhetünk a betolakodók ellen.
ALKALMAZKODÁS: A DEDES PROGRAM ZALÁBAN
Alkalmazkodás – itt ez a kulcsszó. Egy modellgazdaságot mutatunk be, ahol a természettel együttműködve regeneratív, azaz a természetet megújító gazdaság kialakítása és tesztelése zajlik a legeltetéses állattartás területén. A helyszín a magyar-szlovén határ melletti Lendvadedes, ahol a Szunyogh család 250 hektáros családi birtokán egész éves ridegtartást valósít meg, szakaszos legeltetéssel. A „DEDES” elnevezésű, agro-ökológiai program nyitott a hazai szakemberek felé is. Emellett cél még, hogy olyan új tengerentúli, több évtizede jól működő bevált lehetőségeket is megmutassanak az érdeklődőknek, melyek segítik a szemléletváltást. Szunyogh Andrással, Varga Tünde beszélgetett.
DINNYE-KAMPÁNY, IDEI TERMÉS
Szívesen vesszük termelőtől, ám a hőmérséklet igencsak beleszól a vásárolt mennyiségbe. Idén immár tizedik alkalommal rendezték meg az Agrárminisztérium dinnye-népszerűsítő eseményét.Kínálatból most sincs hiány, a piaci lehetőségeken azonban még bőven van mit javítani, elég az áruházláncok folyamatos akciózására, vagy a felvásárlási ár alacsonyan tartására gondolnunk. Itthon ebben a szezonban nagyjából 170-180 ezer tonna görögdinnye terem és szintén nagyjából és fejenként 10 kilót fogyasztunk el belőle mi, magyarok.
CSÁNY, A DINNYÉS TELEPÜLÉS
Látogassunk el most egy, hagyományosan „dinnyéző” településre. Csány neve évszázadokon át a dinnyetermelés egyik hazai bölcsőjeként élt a köztudatban. A helyiek szerint innen indult el az a tudás, amellyel hajdanán az országot is ellátták, és különleges, mára eltűnt fajtákat termesztettek. A dinnyetermelők hasonlóan a juhászokhoz, szezonban kitelepültek a „dinnyés gunyhóba”, ahol egészen eladásig gondozták a növényeket, az otthon maradók pedig addig a házi kiskertet művelték. Elsőként Medve István polgármesterrel beszélt Meszesán György.
VAJDASÁGI DINNYE-KÖRKÉP
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse idén is elárasztotta a piacokat és a bevásárlóközpontokat Vajdaságban is, ahol a miénkhez hasonlóan javában tart a dinnyeszezon. Az idei év ígéretesnek tűnik, Szabadkán és környékén magvas és mag nélküli, csíkos, fekete, gömbölyű és hosszúkás példányokat is találni. A szezon náluk is későn indult a tavaszi hideg már a palántázást is hátráltatta, vannak növények, amelyek idén nem is teremnek. A dinnyések remélik, minél több gyümölcsöt vásárol és esznek majd idén is a vajdaságiak.
Hajnal-táj – Kossuth – augusztus 4., hétfő 5:00
Szerkesztő: Kulik Bence