Képzeljenek el egy 16 éves kamaszt, aki nem akar más lenni, mint az apja és a testvérei: szabó. Az inasévek után legény lesz, de ahhoz, hogy valaha mester legyen egy céhben, vándorútra kell mennie, és magára kell szednie minden tudást, amit a szakma kínál. Ő pedig elindul Párizsba, a divat fővárosába. Hogy a hírnevet mégsem a varrótű hozta meg neki, azt a véletlenek sorozatának, meg a XVIII. századi Európa háborús viszonyainak köszönhette. Kényszerkatonaság, rabszolgaság, kalandok, kannibálok, románc egy lakatlan szigeten, valamint gyarmati karrier Holland Kelet-Indiában – minden kijutott neki. Amikor a 200. születésnapjára Baja városa szobrot kívánt állítani nagyhírű fiának, biztos, ami biztos, rákérdeztek a holland hivataloknál, hogy mit tudnak Jelkyről, az közölte, hogy érdemei elismeréseként a batáviai tanács jelentős összeget szavazott meg Jelky András három emlékművének karbantartására. Így 1938-ban Baján felavathatták a magányos vándor szobrát, aki bottal a kezében a lépked a földgömbön. Róla beszélgetünk Kordé Nórával, a Türr István Múzeum történész-muzeológusával.
Regényes történelem – Kossuth Rádió – június 13., péntek, 20:35
Szerkesztő-műsorvezető: Vágner Mária
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.