– Közös összefogással újult meg a vörsi tájház. A Somogy megyei települést évszázadok óta a Kis-Balaton fővárosának is nevezik, lakói mindig is kötődtek a Kis-Balatonhoz, a természetvédelem megalapozói közt is szerepel a nevük. A 200 éves úgynevezett talpas ház felújítását az önkormányzat, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az illetékes minisztérium is támogatta, célja a hagyományőrzés mellett, az aktív turizmus fellendítése.

– A napokban levonult közepes árhullám annyi uszadékot, természetes- és mesterségesen előállított szennyező anyagot hozott a Tiszán és a Szamoson, hogy Vásárosnaménynál fel kellett állítani az uszadék kiterelő rendszert. A több napon át tartó megfeszített munka eredményre vezetett, megtisztították a folyót.

– Hangtár – Kolomp

– Élménysarkot adtak át a pécsi egyik egyetemi kollégiumban. A Jakabhegyi épület és lakói ugyanis megnyerték a PTE Zöldegyetem víztakarékossági versenyét. Az új helyiségben hűtő, csocsó, x-boksz, beszélgetési lehetőség és kedves, szíves tér várja a kollégistákat. A Zöldegyetem Iroda évek óta segíti azt, hogy a hatalmas intézmény, a Pécsi Tudományegyetem minél több épületében legyenek környezetkímélőbb, fenntarthatóbb megoldások, és a dolgozók, diákok is tegyenek meg mindent azért, hogy élhetőbb térben éljenek.

– Idén második alkalommal rendeztek levendulaszüretet Szombathely belvárosában. Egy egyesület a legforgalmasabb parkoló köré ültetett néhány éve 700 tő levendulát, hogy szépítse a környéket. Most, hogy beérett a gyógynövény kézműves foglalkozást és családi rendezvényt is szerveztek az aratás köré.

– Kiskertbe, kisméretű fát! Ma már külön figyelnek arra a nemesítők, hogy úgynevezett törpe gyümölcsfákkal is ellássák a faiskolákat, megnőtt a kereslet ezekre a fákra. Vannak törpe alanyok, amelyek kisméretű fákat eredményeznek, csakúgy, mint az öntermékeny fajták, hiszen a bőséges terméshozás is segíti a fák törpe növekedését. A másik kiemelt és örök kérdés: a gyümölcsök kirepedése. Az egyenetlen vízellátás okozhatja ezt, de a cseresznyék genetikai adottsága is közrejátszik ebben, mert a manapság közkedvelt ropogós típusok, fajták, sokkal jobban hajlamosak a repedésre, mint a régebben közkedvelt, nem ropogós cseresznyék.

– A hazai mandulatermesztésben elsősorban azok a termelők meghatározók, akik nem ebből élnek és nem ez a fő bevételi forrásuk, hanem beleszerettek a növénybe és egyfajta rajongás és kötődés folytán telepítették az első gyümölcsösöket. Fontos azonban tudni, hogy a sikerélmények ellenére rendkívül sok a kihívás és a nehézség, melyet nem elsősorban a környezeti problémák okoznak, hanem a szakirodalom hiánya. A tavasszal virágba boruló balatoni mandulaültetvényt még külföldi turistacsoportok is felkeresik a kikapcsolódás és a feltöltődés miatt.

– Mint arról korábban beszámoltunk, soha nem látott fagykárt szenvedtek el a hazai gyümölcsültetvények áprilisban, brutális 60-100 százalékos a kár mértéke. A kajszi, az őszibarack és cseresznye esetében a legnagyobb a terméskiesés, de az alma- és a szilvaültetvények is tekintélyes hiányról tanúskodnak. Apáti Ferencet, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetőjét kérdeztük.

– Hiába helyezték a Tisza vízére a szilvafa virágkoszorúját, nem hozott szerencsét. Alig lesz szilvatermés, még az ősi magyar fajtákat is tönkre tette a kora tavaszi fagy. Importra szorulnak majd a szatmári pálinkafőzdék, amire eddig nem volt példa.

– Határszemlét tartanak a kormányhivatalok. Tizenhét település határát járják végig a következő hetekben, különösen arra figyelnek, hol van parlagfű. Tavaly volt olyan gazda, akire 1,5 millió forintnyi növényvédelmi bírságot szabtak ki Heves vármegyében.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – június 11., szerda 5:05

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>