– Túrabakancs sorozat. Ha azt mondjuk: Őrség, kétféle reakciót kaphatunk. Van, aki visszajáró vendége a tájnak és van, aki még nem járt arra, de szinte biztosan bakancslistás a hely. Az országnak ezen, rendkívül harmonikus környezeti és kulturális része igazán felkapott lett az elmúlt évtizedben. Ennek megfelelően mára rendkívül jó és minőségi szálláshelyekkel, hagyományos ételekkel, programokkal várják a „szeres” portákon az arra járókat. Őrséget felfedezni két keréken szokás, ám érdemes hosszas sétákra is elindulni. Gyalog lassabbak vagyunk, ám jobban kirajzolódik az ember alkotta táj és a természet együttélése. Túrabakancs rovatunkban Farkas Péterrel, a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs és informatikai igazgatójával beszélget Bicsák Eszter.

– Néhány éve nagy figyelmet kapott az úgynevezett kék zónák felfedezése, amely milliókat indított el az egészségesebb és hosszabb élet felé vezető úton. A napokban Magyarországon, Noszvajon és Nagyrédén is elindult a Kék Zóna Projekt, amely a hosszú, egészséges élet titkait kutatja, és segít megteremteni egy egészségtudatos közösséget.

– Újabb sikert értek el a felvidéki kézművesek: a Magyar Arany Érdemkereszttel is kitüntetett tojásfestő, Benkoné Horkai Tünde kezdeményezésére a tojásírás bekerült Szlovákia Szellemi Értéktárába. A Motolla Kézműves Alkotóműhely gömörsidi galériában most nyílt kiállításon több alkotó festett, írott, vagy akár drótozott hímesét is megcsodálhatjuk. Benkoné Horkai Tündét Tarnóczi László kérdezte.

– Az Újvilágból érkezett Európába. Rendszeresen háromfélét termesztenek, értékesebb gyümölcse miatt a maracuja a legismertebb, ez az igazi passiógyümölcs. A golgotavirágról van szó. A máltai Szent-János lovagrend tagja, Jacomo Bosio állította párhuzamba Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, és a korábban alig látható bimbóból a reggeli órákban kibomló, majd gyorsan elhervadó virágot.

– Időben, de veszteséggel zárta az idei húsvéti vágóbárány exportot a magyar juhágazat. A száj- és körömfájás vírus miatt elrendelt korlátozások teljesen átírták az előzetes várakozásokat. 25 százalékkal csökkent a felvásárlási ár a vírus előtti időszakhoz képest. Az viszont kedvező, hogy mindent el tudtak adni a juhászatok.

– Ezen a héten volt a húsvéti sonka beszerzésének az ideje. A húsboltok és a piaci kereskedők is már jó előre felkészültek a fokozott keresletre. Sonkából sokan a szívsonkára esküsznek, de nagy kedvenc a kötözött változat is.

– A húsvéti ételek kísérőjeként elsősorban fehérborok ajánlottak, de ez egyéni ízlés kérdése is. Förhénczi Horváth Gyula zalai borász ajánlata következik.

– A Magyar Nemzeti Levéltár úgy fogalmaz, hogy a Húsvéti ünnep egyik világszerte legelterjedtebb jelképe a húsvéti bárány, mely az emberiség bűneiért meghalt Jézus Krisztust szimbolizálja. A báránysült világszerte közkedvelt ünnepi étel, idehaza kevesen fogyasztják. B. Tóth Erika egy miskolci étteremben tanulta meg, hogyan készítik a báránysültet.

– Több, mint 3 méter magas, piros, népi minták díszítik és több, mint 3000 tojással díszített kapun lehet közel jutni hozzá. A Fejér vármegyei Enying igazán kitett magáért, az ország legnagyobb hímestojását avatták fel a város főterén. Az ünnepségre meghívták a Magyar Rekordok ellenőrét is, hogy kiderüljön, valóban övék-e a legnagyobb tojás. A kisvárosban eddig nem volt hagyomány a közös húsvéti ünneplés, de eljött az idő, hogy ilyen módon is erősítsék a településen lakók közösségét.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – április 18., péntek 5:05

Műsorvezető: Juhász Zsolt
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>