Hajnal-táj: Páratlan látványosság a szarvasi magnólia-sétány

Az április 16-i adás tartalmából.
 

– Páratlan látványosság a szarvasi magnólia-sétány. A magnólia az egyik legszebb virágzó cserje, ma már idehaza elterjedt és alig akad olyan családi ház, ahol ne lenne belőle egy-egy példány. A szarvasi arborétumban egy egzotikus válogatás várja a látogatókat.

– Átadták a MATE Georgikon Kampusza keretében működő vízitelepet Keszthelyen. A megújult kikötőnél jelentős fejlesztések történtek az elmúlt években. A MATE és a Magyar Vitorlás Szövetség közötti együttműködési megállapodás célja, hogy közös erővel fejlesszék a vitorlás turizmust, annak képzési hátterét, valamint a sportág népszerűsítését egyetemi szinten. Ennek részét is képezi a most megújult kikötő.

– A következő években 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Ebből az egyik egy összesen 430 millió forint értékű, vissza nem térítendő támogatás. Ez projekt a napokban kezdődik el. A pénzből az Igazgatósághoz tartozó hét térségben és 11 kunhalom területén lecserélik az idegenhonos fafajokat, megtisztítják a területet az invazív növényektől. A tervek szerint a munka két év múlva zárul le.

– Tavaszi nagytakarítást tartottak a Tisza-tavon. A Tiszai Kaland és a PET Kupa összefogott, hogy együtt tisztítsák meg a Tisza egy szakaszát a hulladéktól. Egy folyamkilométeren keresztül 100 önkéntes szedte a szemetet a vízen és az ártéren, amit szétválogattak és a kiskörei Folyómentő Központba került.

– Hallgatói kérdésekre keresi a választ szerdán reggel is Bozsik gazda. A téma a pázsit felújítása és tápanyag ellátása. A klasszikus fűmagvetésnél, illetve felújításnál harminc négyzetméterre számítunk egy kiló fűmagot, amelyet egyenletesen kiszórunk, majd alaposan a talajba tapossuk, tömörítjük a fűmagot. Fontos tanítás, hogy asztallap simaságú, valamint asztallap keménységű legyen a talaj, amikor kiszórjuk a fűmagot. A műtrágyát pedig, alaposan és rendszeresen be kell öntözni.

– Amíg néhány évvel ezelőtt a mikrozöldekkel, a csírákkal csupán az éttermekben találkozhattunk, mára pedig, már a háztartásokban is egyre elterjedtebbek. Az újkor szuperélelmiszerei közé sorolják a fiatal, tápanyagban gazdag növényeket, ennek oka pedig az, hogy könnyen termeszthetők, ízletesek és nem utolsósorban rendkívül egészségesek.

– Nagy tanulság a klímaváltozás a szabadföldi zöldségtermesztőknek. Most az marad életben, aki vagy sokfélét termel, vagy családi gazdaságban gondolkozik, ahol minden feladatnak van felelőse. Ez utóbbit nemcsak a már bejáratott családi vállalkozások gondolják így, a szakértők is úgy vélik, ebben a formában nagyon nagy potenciál van még akkor is, ha a nagyobb mennyiségű termék piacra jutásáért össze kell fogni akár több gazdaságnak is. Göbölyös Károlyék családi gazdasága szántóföldi kultúrákkal és burgonyával foglalkozik és a család legtöbb tagja részt vesz a szervezésben és munkákban – ők azt mondják, ettől életképes az egész.

– Repce-szemlét tartottak Békésben. Az őszi káposztarepce jól áttelelt, csapadékot is kapott tavasszal, ám a múlt heti fagyok érzékenyen érintették ezt az olajnövényt. A károk felmérése még folyamatban van.

– Idén nem csökkent a zöldborsó vetésterülete Magyarországon, a tavalyi adatokhoz képest. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jelentős, 25-30 százalékos a visszaesés. Ez a folyamat nemcsak hazánkban jellemző, egész Európában megviseli az ipari zöldségtermelést a kiszámíthatatlan időjárás. Eddig Magyarország Európa harmadik legnagyobb zöldborsótermelője volt, ahhoz, hogy megtartsuk pozícióinkat, új fajtákra, új technológiára és öntözésre van szükség.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – április 16., szerda 5:05

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Borítókép: unsplash

Olvasson tovább