– Hogyan lehet a csapadékvizet felhasználni, akár öntözésre vagy az illemhely öblítésére? Miért érdemes a városokban hasznosítani akár a klímaberendezések kondenzvizét? Erről szervezett fórumsorozatot az egri Életfa Környezetvédő Szövetség.

– Jelentősen javul a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszavárkony és a közeli falvak árvízi biztonsága. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházásában csaknem 1,7 milliárd forintért, a vízépítésben különleges műszaki megoldások alkalmazásával helyreállították a 2019-ben észlelt veszélyes partcsúszást. Bakos Csaba összeállításában először a 2006-os tiszai árvizet idézi fel.

– Az aradi önkormányzat felhívással fordul a magánszemélyekhez, egyesületekhez, egyházakhoz és iskolákhoz, hogy fogadjanak örökbe egy-egy zöldövezetet. Sétányokat, parkokat, rondókat adoptálhatnak a lakosok, de vállalniuk kell, hogy a benyújtott terv szerint alakítják ki a zöldövezetet, és annak legalább két évig gondját is viselik.

– Április 11-ig várja iskolák és óvodák jelentkezését a Föld Bajnokai Pályázatra az E.ON. A kezdeményezésben olyan intézményeket támogathatunk, amelyek a környezeti fenntarthatóság gyakorlati megvalósítását és a gyerekek szemléletformálását helyezik a középpontba.

– A borseprőből érdemes-e pálinkát főzni? Mi a különbség a törköly pálinka és a borseprő pálinka között? Van ugyanis egy olyan népi gyakorlat, hogy a bor lefejtése után a megmaradt borseprőt összegyűjtik és azt lepárolják.

– Március 31-ig nyújtható be támogatási kérelem az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez. A napokban pedig elindult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa „Magyar Bor. Sokszínű, mint Te!” borpromóciós programja, ami a hazai borok, borvidékek és terroir sokszínűségét népszerűsíti.

– A gyenge tavalyi szőlőtermés már a pincékben is meglátszik, hiszen az utóbbi évek legalacsonyabb készletével zárták az évet a borászok. Tavaly fagy és aszály is károsította a tőkéket, és sajnos az idei évkezdésben is a 2024-es forgatókönyv látszik, vagyis enyhe tél, kevés csapadék és gyors melegedés, éjszakai fagyokkal. Hogyan változott a bortermelés és -fogyasztás az elmúlt években, és milyen gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak az idén?

– Németországban megfékezték a ragadós száj-és körömfájás járványt, Szlovákiában viszont a múlt héten azonosították a betegséget okozó vírust, amely miatt itthon a teljes kisbajcsi szarvasmarha telepet fel kellett számolni. A hazai állattartók egészen tegnapig bíztak abban, hogy sikerült megállítani a járványt.

– Az előbbiek után változhat Lőrincz Fruzsina tiszabecsi juhász optimizmusa. A hölgy a férfias munkát önként vállalta, ugyanis ebbe nőtt bele, és azt is látta szüleitől, hogy miként kell ezt csinálni. Nem bánta meg, eszébe sem jut, hogy közgazdász diplomájával egy irodában üljön. És azért reméli, hogy a húsvéti bárányok értékesítése sem marad el. Fiatal gazdákat bemutató sorozatunkban Zsoldos Barnabás beszélgetése következik.

– Több mint hatszáz millió forintból egy, a hőstressz idején is rendkívül megbízhatóan működő adatalapú szarvasmarha diagnosztikai döntéstámogató rendszert fejlesztett ki a MATE és a Béke Agrár Kft. Az innovációnak köszönhetően az állattartó pontos információkat kap a tehenek egészségügyi állapotáról, így időben be lehet avatkozni, amellyel megelőzhető az állat elhullása.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 27., csütörtök 5:05

Szerkesztő – műsorvezető: Füredy Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>