Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna vásár vagy egyházi búcsú mézeskalács-figurák nélkül, amelyeknek kötött szimbolikája volt. A formálódó szerelemet jelentette a tükrös szív, a huszár a férfiasság jelképe volt, a kard vagy a kakas a férfiasságé. Esküvő idején gyakran kaptak pólyásbabát, bölcső vagy éppen nyulat, tyúkot cicerélő kakast mint a termékenység jelképét Érdekesség, hogy a „kétfejű” pólyás nem ikerszülésre utalt, hanem a szerelem pólyájába bugyolált ifjú párra. A Kiscelli Múzeumban egy mézeskalácsos család négy generációs emlékeit gyűjtötték össze 1830-tól az államosításig, sőt azon is túl. Pénteken megismerjük a különböző eszközöket, technikákat, s a régi ütőfákat, amelyeket kötött szimbolika alapján faragtak. Jövő héten megtudhatják, miért forgatott fel minden addigi módszert a sütőpor és a szalalkáli. Kiderül, miért foglalkozik a mézeskalácsos gyertyaöntéssel és padlóbeeresztővel. Minderről Maczó Balázs történész, Seregély Mirtill mézesbábos és Beliczay Erzsébet, az alapító ükunokája mesél.
A hely – Kossuth Rádió – február 14., péntek 11:00
Műsorvezető: Burkert Rudolf
Szerkesztő: Vágner Mária
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.