– A magyarkanizsai József Attila Könyvtárban idén is megrendezték a már több mint 30 éves hagyománnyal bíró téli játszóházat. Minden évben izgalmas programokkal várja a kisiskolásokat.
– A sokorópátkai mintájára a Pannonhalmi Főapátság közelében is székelykaput állított a Sokorói Tájegység egyesülés Győr-Moson-Sopron vármegyében. A kilátó közelében található kapu ugyan kisebb, mint sokorópátkai testvére, de mintájában hasonló.
– Idén is átadták az Év Vendéglátóhelye díjat Zalaegerszegen. A megmérettetésnek már régi hagyománya van a zalai városban, hiszen a KISOSZ kezdeményezésére 2005-2010 között már működött majd 2016-ban a Városmarketing Iroda koordinálásával újra meghirdették a versenyt, ám azóta nem egy zsűri dönt, hanem maga a közönség. Vagyis az éttermeket, cukrászdákat látogató vendégek, akik szavazataikat egy erre a célra létrehozott internetes oldalon adhatták le. Idén a Helyi termék Piacon működő Parázs Bisztró nyert.
– 2018 óta már negyedszer lett Szombathely Magyarország legboldogabb városa, A vasi megyeszékhely igyekszik is tenni ezért, most Viva Savaria néven nagyszabású egészségmegőrzési programot indít a város. Kilenc pontban foglalták össze a stratégiát, ezek közt szerepel az egészséges táplálkozás és az aktív életmód ösztönzése, a szűrővizsgálatok bővítése, stresszkezelés és a közösségek erősítése is.
– Hallgatónk kérdezi, hogy mitől barnul meg az almagyümölcs húsa. Röviden: ez a kalciumhiány jele. Gyakori jelenség az, hogy megváltozott klíma, a nagy forróság, az egyenetlen vízellátás következtében, az almafa gyökérzete nem tud elegendő kalciumot felvenni, és a gyümölcsökben hiány keletkezik, amely a tárolás során lép fel, és gyümölcshúsbarnulást okoz. Ez nem toxikus, tehát nem mérgező. Ha a barna, kesernyés részeket kivágjuk, akkor az alma fogyasztható. A probléma kezelésről részletesen szólunk.
– A baromfitartás és a zöldségtermelés mellett fűszerpaprikát is termeszt már a tófalui önkormányzat. 2015 óta a Start közmunkaprogramon belül gazdálkodnak, és a helyi konyhára termelnek. Az értékteremtés mellett azt szeretnék, ha a helyiek újra megművelnék a kiskerteket.
– Szemléletváltásra van szükség, hogy javítsuk talajaink állapotát. Az egészséges talaj egyszerre szolgálja az élelmezésbiztonságot és a klímavédelmet, a fenntartható és a hosszú távú, versenyképes gazdálkodást. Az új Agrár-környezetgazdálkodási programon keresztül 2025-től szántó területen támogatással ösztönzik a talajmegújító gazdálkodásra történő átállást, sávos művelés és talajművelés nélküli gazdálkodás vállalása esetén.
– Iparággá vált az ültetvénytelepítési támogatások lenyúlása – így fogalmazott a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. A FruitVeb álláspontja szerint – az egy rossz irány, hogy egyre többen csak a felvehető támogatások miatt létesítenek ültetvényt, és az árutermelés már nem is cél. A szakmai szervezet most azt sürgeti, hogy kizárják a rendszerből azokat, akik csak a megszerezhető pénz miatt telepítenek ültetvényeket.
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – január 22., szerda 5:05
Műsorvezető: Belényi Barbara
Szerkesztő: Gyarmati Péter
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.