Elindult az intenzív időszak a vadak etetésénél, amely novembertől egészen márciusig tart. Az erdészek minden évben készülnek erre a szezonra, hogy például a gímszarvasok elég táplálékot találjanak, és legyen nekik só és víz is kihelyezve, ez utóbbi a szárazodás miatt kiemelten fontos. Sopron erdőségei vadban gazdagok, a szakemberek ezért egyre gyakrabban már nemcsak télen, hanem a meleg időben is segítenek az állatoknak. Raffai Emőke kérdezett…

Nemzetközi Hurka és Kolbász Fesztivált tartottak a napokban Vajdaságban. Az eseménynek Adorján, a kis Tisza-menti település adott otthon, már 13. éve. Az egész napon át tartó rendezvény közel 10 ezer embert mozgat meg, határon innen és azon túlról is. Az illatokat így, rádióműsoron keresztül nehéz visszaadni, igyekszünk hát hangban bemutatni, hogyan készültek a hagyományos, téli finomságok. A riporter Fejős Ornella

Csaknem húsz önkéntessel elkezdte munkáját a felsővárosi polgárőrség Egerben. Az elmúlt években csökkent a lakók szubjektív biztonságérzete. Apró bűncselekmények, szabálysértések zavarják a lakosságot, ezen próbálnak javítani a polgárőrök közterületi jelenléttel. Pilisy Csenge riportja.

Egy A Zala megyei Nemespátróról érkezik a karácsonyfa Törökbálintra, a Tábita Házba. Nekik gyűjt az ország legnagyobb karitatív műsora, a Jónak lenni jó idén. Szeretnék jobban bemutatni azt a munkát, amit a támogatott intézményben végeznek. A karácsonyfa egy zalai család felajánlása nyomán jutott el az intézménybe. Varga Tünde riportja.
visszakonf: idén a Jónak lenni jó kampányunkat a 1355-ös adományvonal hívásával, vagy sms írással támogathatják.

A mikulásvirág Mexikóból származik, ott őshonos. Az azték kultúrában a tisztaság jelképe volt, igen nagy becsben tartották. A vörös fellevelekből az indiánok festéket készítettek. Az európai köztudatba a nagy földrajzi felfedezések idején, a 16-17. században került. Az írásos emlékek arról szólnak, hogy a növényt Mexikó első amerikai nagykövete telepítette be az Egyesült Államokba, ezután kezdték el nagyobb mennyiségben termeszteni és árulni. Ma már sokféle változatban elérhető. Legkedveltebb változata a piros színű, de kapható fehér és rózsaszín fajta is. Bozsik gazda rovata…

Van tere a fejlődésnek a magyar-brit agrárkapcsolatokban – ezt fogalmazták meg nemcsak a hazai, a szigetországi szakemberek is. Nagy István nemrég Londonban tárgyalt a vidékfejlesztési tárcáért felelős Daniel Zeichnerrel, és az angol alsóház élelmezési és vidékfejlesztési bizottságának elnökével, Alistair Carmichaellel is. A briteknél pedig tematikus magyar hetet is szerveztek, hogy bemutassák a hazánk által előállított termékeket, ízeket. Hogy mit is mutatnak a számok és a lehetőségek? Tóth Vali jelentkezik Londonból, ahol magyar borok is bemutatkoztak, sőt, a gyulai kolbász már megtalálható egy nagy szupermarket polcain…

Itthon a borfogyasztás 50 éve mutat csökkenő tendenciát, annak ellenére, hogy az alkoholfogyasztás nem mérséklődött számottevően. A 1970-es években a bor számított a legkedveltebb alkoholos italnak, azonban napjainkban a legtöbben a sört választják. A borok népszerűsége az alkoholos italok csoportján belül is kiugró mértékben csökkent, amit más italok fokozódó népszerűségével magyaráznak. A népszerűségvesztés kedvezőtlen hatással van azokra a kis-és közepes vállalkozásokra, melyek első sorban hazai piacra termelnek és nem képesek megfelelő üzleti partnerekkel szerződéseket kötni. A fogyasztási szokások változásáról beszél Koczor Kálmán balatonfüredi borász, a BalatonVin Borlovagrend nagymestere…

Szekszárdon, a sok évtizedes múlttal, családi hagyománnyal és tapasztalattal rendelkező borász családok is érzik, a borfogyasztás megváltozása komoly kihívás elé állítja őket. Sok éve igyekeznek a termelés mellé olyan programokat is tenni, amelyek egyben gasztronómia és turisztikai vonzerővel is bírnak. Ehhez persze az is kell, hogy a bortermelők a térségben ne egymás ellenfelei, hanem segítő partnerei legyenek. Céljuk, hogy a szekszárdi borvidék zászlósborai, a kékfrankos, a kadarka és bikavér megőrizze kimagasló minőségét és szerepét a hazai borkultúrában. 2025-ben nagyszabású bemutatkozót terveznek a fővárosban is. A Szekszárdi Borászok Céhének elnökével, Heimann Zoltánnal Bicsák Eszter beszélgetett…

Tovább bővült a HÍR védjegyes termékek köre. A X. Jubileumi Termelői Közösségek Napján 12 pályázó 22 terméke nyerte el a HÍR védjegyhasználat jogát, velük együtt 238-ra nőtt a HÍR védjegyes termékek száma. Az Agrárminisztérium célkitűzése a Termelői Közösségek Napjának évenkénti megrendezésével, hogy a termelői közösségek jó példáinak bemutatásával, tudásuk átadásával, valamint tapasztalataik cseréjével segítse a termelők közötti együttműködést, közösségbe szervezésüket. Az ünnepségen kimagasló és példaértékű tevékenységéért három szakember miniszteri elismerő oklevelet vehetett át. Lopez Brigitta összeállítása következik.

Bódis Bence ugyan fiatal, és inkább teremti a hagyományt. Hiszen már 17 évesen papírja volt arról, hogy a földből szeretne boldogulni. Gimnazistaként álmodta meg barátjával Németh Balázzsal, hogy levendulaültetvényt alakítanak ki, és zsebpénzszerzés gyanánt, szörpöt készítenek a saját maguk által termesztett gyógynövényből, mindezt a nagymama konyhájában. A vállalkozás sikeres, a Corvinus Egyetemen tanuló egyetemistának éppen jó lehetőség arra, hogy a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan lehet egy álmot valóra váltani. A levendulák jelenleg pihennek a gánti földeken, most a szörpök készülnek. Fiatal gazda rovatunkban Belényi Barbara kérdezett…

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – december 5., csütörtök 5:00

Szerkesztő: Bicsák Eszter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>