Az Axiom Space Magyarország mellett Lengyelországgal – az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával – és Indiával közösen a három nemzet egy-egy űrhajósát küldi fel a Nemzetközi Űrállomásra a következő küldetése, az Axiom Mission 4 (Ax-4) keretében. A HUNOR-program kiválasztottja, Kapu Tibor kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula kiképzése már javában zajlik. Ennek részleteiről számoltak be Houstonból jelentkezve a Kossuth Rádió hallgatóinak.

„Úgy érzem magam a képzéseken, mint egy kisgyerek, aki falja a tudást. Lenyűgöző, hogy mindent újra meg kell tanulni, olyan, mintha most nőne fel az ember” – kezdte Kapu Tibor annak kapcsán, hogy azokat az egyszerű, hétköznapi tevékenységeket is újra meg kell tanulniuk elvégezni, amelyek a Földön természetesek. „A vészhelyzeti kiképzés mellett olyan dolgokra is felkészítenek minket, mint a mosakodás, a pakolás, a beágyazás. Az itthon öt perc alatt elvégezhető triviális dolgokra az űrben 35 lépéses, szigorú utasítás van” – tette hozzá Cserényi Gyula. Ezek közül kiemelték a porszívózást: az űrállomáson három különböző eszköz van erre, mindegyiket máshogy kell használni, és az sem mindegy, hogy melyiket hova dugják be.

„Az űrállomáson minden olyan alapvető életkörülményt, ami a Földön adott, meg kell teremteni. Így például azt a légáramlatot is, ami elvonja tőlünk a testhőt, és eljuttatja a kilélegzett levegőt a szűrőrendszerekbe. Bár a legtöbb étel nem morzsál, ha mégis, fontos, hogy rögtön felporszívózzunk, mert a morzsák eltömíthetik a szűrőket” – mesélte Kapu Tibor. Az étkezés kapcsán azt is elárulta, hogy egy 200 tételből álló menüsorból választhatnak az űrhajósok az állomáson, ezek közül nekik 70-et kellett kipróbálniuk. „Az a lényege a fent elfogyasztható ételeknek, hogy egészségesek legyenek és biztosítsák a megfelelő tápanyagokat. Emellett sótlanok, mert ez az ásványi anyag nagyban hozzájárul a csontsűrűség csökkenéséhez.”

Az űrhajósok arról is beszéltek, milyen az a kapszula, amellyel eljutnak a célállomásig. Elmesélték, hogy amikor a kapszula életnagyságú modelljébe léptek, felmerült bennük, hogyan veszik majd le ott az űrruhát, a tér ugyanis kicsi, a szkafandert pedig fel- és levenni is nagyon hosszadalmas. „Négyen leszünk egy kis térben összezárva. Amikor le kell venni az űrruhát, már súlytalanságban leszünk és segítenünk kell majd egymásnak” – árulta el a magyar kutatóűrhajós. Arról is beszélt, hogy a kapszulában töltött idő változhat, a felbocsátástól a dokkolásig tartó idő hosszú lehet. „Amíg az űrkapszula elér az űrállomáshoz, az elvileg minimum 7 óra. Gyakorlatilag eddig 15 óra volt a legkevesebb, de könnyen elképzelhető hogy akár 48 órát töltünk majd a kapszulában” – osztotta meg Kapu Tibor, majd hozzátette, hogy a megközelítés és a dokkolás is komplex és időigényes folyamat. „Az űrutazások legrizikósabb részei sorrendben: a felbocsátás, a visszaérkezés és a dokkolás. Egy hathónapos űrutazás legveszélyesebb mozzanatainak 70-80 százaléka az első 8 percben megtörténik.”

A Kossuth Rádiónak adott exkluzív interjúban meséltek társaikról és parancsnokukról is, akikkel – a mostani tervek szerint – 2025-ben Kapu Tibor részt vesz a misszióban. Rajta kívül a lengyel Sławosz Uznański küldetésspecialista és az indiai Shubhanshu Shukla pilóta lesz a legénység tagja, valamint a küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson. Kiemelték, hogy a három nemzet minimum negyven évet várt arra, hogy ismét űrhajósa legyen, amerikai parancsnokuk pedig óriási tapasztalattal bír, hiszen összességében csaknem két évet töltött már az űrben.

A teljes beszélgetést megtalálják az Irány az űr! Médiaklikk-oldalán.

A Kossuth Rádióban továbbra is minden részletet megtudhatnak az űrhajósok kiképzéséről az Irány az űr! adásaiból.