1. Felcsillant a remény, hogy talán mégis rendeződik a medveprobléma Romániában, 8 év után ugyanis visszavezették a medvevadászatot, vagyis megelőzési céllal nyár óta kilőhető majdnem félezer medve. Az intézkedés bevezetésére az utóbbi hónapokra is jellemző, sorozatos medvetámadások és a mezőgazdaságban történt károkozások miatt volt szükség…
2. Falka Napok természetismereti fesztivált rendeztek a Borsod-Abauj-Zemplén Vármegyei Répáshután. A főszervező WWF Magyarországnak a célja az volt, hogy a ragadozók jövőjéről beszéljenek a résztvevőknek, hogy megértsük, nekik is helye van az ökoszisztémákban. A farkas, a medve, a hiúz az erdő állatai, egyre több a vadészlelés, a múlt héten például Nógrád vármegyében is medve lábnyomokat fotóztak, s bizony újra meg kell tanulnunk együtt élni a nagyragadozókkal.…
3. A klímaváltozás mellett a biológiai invázió jelenti a legnagyobb kihívást a hazai tájakon. A mezőgazdasági szakportál olyan betolakodókról írt, amelyek már egész Magyarországon, így a Bükk erdeiben is komoly károkat okoznak. A kőris kéregrákot 2008-ban, a tölgy-csipkéspoloskát pedig 2013-ban azonosították hazánkban, ami itthon 600 ezer, Európában pedig 35 millió hektár tölgyest veszélyeztet…
4. Kedden nyitották meg Ravaszdon az Erdők Hete programsorozatot…
5. A szelídgesztenye gubacsdarázs is eljutott Európába, így már hazánkban is jelen van. A kártevő a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, így akár 50-75 %-kal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa ki is pusztulhat, és nem könnyű ellene a védekezni…
6. Némely vajdasági ültetvényen akár 50 százalékkal is kevesebb alma termett az idén, mint tavaly. Hiába a locsolás, a tűző nap, a forróság nem kedvezett a gyümölcsnek. A betakarítása is hetekkel korábban kezdetét vette, de még a felvásárlási árak nem alakultak ki, ezért a termelők többsége a piacon értékesíti a gyümölcsöt…
7. Elkezdődött a szüret az ország egybefüggő kiviültetvényén a zalai Becsehely mellett. A szárazság ellenére jó lett a termés, amit Szedd magad! akcióban értékesítenek. Úgy tűnik, hogy már nem kell népszerűsíteni a hazai kivit, még a szomszédos országokból is jönnek érte…
8. A vártnál rosszabb évet zártak a békés vármegyei dinnyetermelők. Már gyümölcséréskor az exportpiacok telítettsége komoly árleverő hatással párosult, de az aszály és a kánikula sem kedvezett a dinnyének. Horváth Szabolcs a magyar dinnyetermesztés egyik fővárosában, Medgyesgyházán beszélgetett Göcző Mátyással, a Magyar Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnökével…
9. Az ország nagyobbik részén az európai átlaghoz képest jobb volt a gyümölcsök nyári szezonja, bár a korán jött tavasszal az ültetvények biológia órája kicsit összekuszálódott. A gyümölcsök szüretje lassan véget ér, a fák felkészítése a télre még csak most kezdődik…
10. Lecserélődtek a dísznövények az elmúlt évtized szélsőséges időjárása miatt. Egyre nagyobb igény van az évelő növényekre, s habár a muskátli, petúnia, árvácska még sok évig megtalálható lesz a kertészetek polcain, a fiatalabb generáció újdonságra vágyik. A szélsőséges időjárás miatt még a napot kedvelő orgona is megég, így rövidebb ideig gyönyörködhetünk a régi, ismert fajtákban. Hogy melyek az új nemesítések, kiderül Belényi Barbara riportjából…

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – október 2., szerda 5:00

Szerkesztő: Füredy Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>