A természetes folyamatok leutánzása, a víz megtartása, sokféle fajú és korú erdő létrehozása is célja a fővárosban több helyszínen zajló Városi erdő programnak. A pesti erdők kezelése már létkérdés, és nem is biztos, hogy mindenütt folyamatos erdőborítás marad, ahogyan a klíma változik. Ezeket az erdőket egyébként a 19. század végén telepítették, aztán a háborúk után új erdőt kellett létesíteni, így akác és ostorfa uralja a képet. Az erdészet most az önkormányzatokkal közösen gondolkodik, hogy a nagyvárosi levegőt javító, a felmelegedést gátló és a lakosoknak pihentető erdei környezet minél tovább fennmaradjon…
Lakossági összefogás mentett meg egy 85 éves hársfát Egerben. Egy induló építkezés útjában állt, de a szomszédok megmentették, a város főkertésze pedig kezdeményezte a védetté nyilvánítását. Kevesebb fakivágást, több zöldfelületet – fogalmazták meg nemrég Egerben a Fák 12 pontját. Jelenleg 45 db többszáz éves védett fa van Egerben…
Kissomlyó, Nádasdladány, Véménd, Balatonalmádi és Fehérvárcsurgó – hogy mi köti össze ezeket a településeket? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pályázatának segítségével idén ezek a települések valósíthatnak meg madárbarát fejlesztéseket. Benkő Andrea május végén utazott Fehérvárcsurgóra, hogy a tervezett fejlesztésekről beszélgessen Rozbachné dr. Vágner Melindával, a kulturális és turisztikai bizottság tagjával…
A hőség nemcsak az embereket, de házikedvenceket is megviselheti. A hőguta veszélye például akkor is fennállhat, ha kedvencünk árnyékos helyen van, de a levegő fülledt. Minden évben előfordul például az is, hogy felelőtlen állattartók, akár több órán keresztül is a bezárt és a felmelegedett autóban hagyják kutyájukat. Emellett a forró aszfalt vagy a homok is megégetheti a kutya mancsát. Hogyan vigyázzunk házikedvenceinkre a hőségben?
Miért barnul meg, azaz miért szotyósodik minden évben a Clapp kedveltje, valamint a Vilmos körtének a gyümölcshúsa? Bozsik József segít a megfejtésben…
Augusztus elején nem sokszor beszélünk arról, hogy megkezdődött az alma szedése. Apagyon, a vármegye almatermesztői tanácskoztak tegnap, és számukra megnyugtató volt, hogy a lengyel termés 30 százalékos kiesése miatt a jelenlegi 64 forintos árnál magasabb lehet az alma átvételi ára, és kell is, hogy legyen, – vélik a szakemberek. Augusztus második felétől folyamatos lesz a léalma átvétel…
A hőség megviseli a málnaültetvényeket is. A Zala vármegyei Felsőrajkon már jóval kisebb területen ugyan, de még mindig termeszt málnát a Czémán házaspár. Annak idején fiatal gazda pályázat keretében alakították ki az ültetvényt, és egy folytonérő fajtával is próbálkoznak, de a nagy szárazság megviseli a gyümölcsöt…
A sokat emlegetett éghajlatváltozás legnagyobb vesztese hazánkban az Alföld, ezen belül is a Dél-Alföld és a Homokhátság lehet. 2022-ben pl. a sivatagi éghajlatra jellemző éves 200 milliméternyi csapadék hullott. Az évről évre menetrend szerint érkező aszály az idén sem marad el…
Augusztus 13. és 26. között lehet pályázni a feldolgozó üzemek fejlesztésére. Akár 5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak élelmiszeripari üzemek, takarmány előállítók és borászatok 50%-60%-os támogatási intenzitással…
Répáshuta, Mónosbél, Eger, Budapest: büféken, éttermeken, szállodákon át vezet Sándor Tamás sajtmester útja, míg a végállomásra, a budafoki piacra érkezik. Nem csak az érlelőben, de a szállítás során is szívén viseli minden egyes tömb sorsát. Küldetése, hogy a helyben termelt tej nagyobb elismerést kapjon. A bükki sajtmester kétszer is elnyerte az év sajtkészítője díjat, és tervekben ma éppúgy bővelkedik, mint akkor, amikor fiatalon bejárta az Alpok gasztronómiáját…
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – augusztus 7., szerda 5:00
Szerkesztő – műsorvezető: Füredy Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.