– Barackvirágzástól barackfesztiválig tart az év Szatymazon. Feketéné Bárkányi Ilona könyvtáros-tanár azt mondja, el kellett mennie szülőfalujából, hogy megtanulja, milyen jó is az élet az őszibaracktermesztéséről híres alföldi településen, ahol a polgármester színészkedik, a vadász pedig a virágokban gyönyörködik. Itt is lehet minőségi életet élni a világtól távol.…
– Már az ország 86 százalékán megtalálható az aranysakál, a faj átlagos éves növekedési üteme eléri a 40 százalékot, így a magyarországi lehet a legnagyobb populáció Európában – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A rókánál valamivel nagyobb állat főképp a kisebb testű állatokra veszélyes. Az aranysakálok száma az elmúlt tíz évben oly mértékben növekedett, hogy az állomány az invazív fajokhoz hasonló növekedést mutat….
– Több mint ezer méteren kotorják a Szabás patakot Sirokban. A felrakódott több száz köbméter föld, hordalék, növényzet eddig a csapadákvíztől vette el a helyet, lassította annak lefolyását. Itt már megépült a záportározó, amire nagy szükség lenne Vécsen is, ahol egy hónappal ezelőtt ugyanis kerteket, utakat öntött el a saras villámárvíz, a lakók homokzsákokkal próbálták védeni az otthonaikat. A heves esőzések miatt a tűzoltók mentettek ki egy családot, akiknek körbevette a házát a víz…
– A liszteske sokak által ismert kártevő, mely a levelek fonáki oldalán él, pár mm nagyságú és fehér színű. Gyakori üvegházi és szobai kártevő, de a fertőzött palántákkal a szabadba is kikerülhet, ahol az őszi fagyokig számos zöldségfélét és virágot is károsíthat…
– A szárazság a konyhakerteket is megviseli. Öntözés nélkül nem lehet ma már paradicsomot, paprikát termeszteni. Ez a tapasztalata Fercsák Lászlóné Karolának, aki több mint 40 éve foglalkozik zöldségtermesztéssel. A zalai Gutorföldén egyébként is nagyon népszerű a konyhakertek művelése, bár úgy tűnik, a kiszámíthatatlan időjárás miatt sokan felhagynak a termesztéssel…
– Nemcsak a görög, de a hazai sárgadinnyét is sokan keresik. A nagy meleg és a szárazság kicsit megviselte a gyümölcsöt, de a minőségre így sem lehet panasz. Kristóf Katalin szuloki őstermelő azt mondja: az import áruval nem lehet és nem is kell felvenni a versenyt. A tudatos vásárlók ugyanis a hazai gyümölcsöt részesítik előnyben.…
– Egy hónappal korábbra várható a szüret a kisbirtokos szőlőültetvényeken is. Ám a zalai területeken nem feltétlenül a szárazság okoz problémát, hanem a vadkár. A zártkerti, sokszor elhanyagolt területeket visszaveszi a természet, a vadak otthonosan mozognak a szőlőkben, megdézsmálva a termést. Sokan éppen emiatt hagynak fel a szőlőtermesztéssel…
– A legkorábbi fajtákat már kezdik szedni az Egri borvidéken. A nagy melegben elégnek a savak, ezért inkább leszedik a szőlőt. Szerencsére a növénybetegségek elkerülték a borvidéket, azonban a megelőzés miatt a költségek megtriplázódtak. A gazdák pedig nem tudják, hogy mennyiért tudják majd eladni a termést…
– Évek óta az időjárás mellett a legnagyobb kihívást az emberi munkaerő pótlása jelenti, meséi a Válon gazdálkodó ifj. Fiskus Béla, gyümölcstermesztő. Aki mára az ország első és talán egyetlen gazdája, aki használt szüretelőgépek felújításával és eladásával foglalkozik. Az ötletet egy gyerekkori vágya adta még a szőlőtőkék között, amikor eldöntötte, hogy nem akar örökké a vödrös fiú lenni. De hogy lett ebből szüretelőgép-szervíz?
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – augusztus 5., hétfő 5:00
Szerkesztő – műsorvezető: Füredy Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.