Ispánkút, 2018. Petőfi emlékműve az 1849. július 31-i Segesvár – fehéregyházi ütközet térségében (Forrás: Wikipédia)

„Petőfi azt hitte, hogy az ő sötét, kis Magyarországa nagyságosan végig csinálhatja Franciaország minden világrengető megmozdulását; két-három forradalom eseményét és tanulságát akarta Petőfi ráhúzni arra a kis országra, mely igazában forradalmat se akart. Siratni való komolysággal, s bolond-szép buzgalommal játszotta Petőfi Pesten a jakobinus-vezér szerepét.”
Ady Endre írt így Petőfi nem alkuszik című, 1910-ben publikált cikkében – íme, a sok lehetséges közül egyféle felfogás: az egyik szabadságharcos Petőfi-kép.
Magyarország 2023-ban, Petőfi-év keretében emlékezett a költő 200. születési évfordulójára. 2024 júliusában, az 1849. július 31-i, Segesvár-Fehéregyháza környéki ütközet 175. évfordulóján, ismét Petőfi Sándort illeti az emlékezés. Valamennyi mértékadó tudományos álláspont szerint, a költő ebben az ütközetben tűnt el és halt hősi halált.
Az alkotóról, az egyéniségről és a változó Petőfi-képekről: ezúttal a XX-XXI. századiakról.
Margócsy István irodalomtörténésszel és Hermann Róbert történésszel a szerkesztő, Kiss Péter Ernő beszélget.

Regényes történelem – Kossuth Rádió – július 26., péntek, 20:35

Szerkesztő – műsorvezető: Kiss Péter Ernő

Tovább a műsoroldalra >>>