Ma már sci-fibe illő jeleneteket láthatunk a szívsebészeti műtőasztalon. Ilyen volt annak a 26 éves fiatalembernek az esete is, akinél aorta disszekció alakult ki. Életmentő aortaműtétjét úgy végezték el, hogy hibernálták, mivel a pulzáló vér ellehetetlenítette volna a beavatkozást.

„A műtét fő nehézsége, hogy az összeköttetéseket a saját erekhez úgy tudjuk elvégezni, hogy a terület vértelen. Az, hogy a fő verőérben nincs vér azt jelenti, hogy a testben nincs vér, tehát nincs keringés a szervezetben. Ahhoz, hogy ezt a műtétet végre hajthassuk, a pácienst először hibernálnunk kell” – mondta a Kossuth Rádió Felfedező – Az egészségről című műsorában a beavatkozásról az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház, Szív-, Ér-, és Mellkassebészeti Osztályának igazgató-helyettese, Székely László.

A szívsebész az eljárást részletezve kifejtette: először szívmotoron elkezdik biztosítani a keringést, miközben lehűtik a szervezetet, közben kikapcsolják a tüdőt, majd a szívet, végül az egész keringést. „A hibernálás viszonylag rövid ideig működő eljárás. Ha lehűtjük és különböző gyógyszerekkel megfelelően beállítjuk a páciens agyi, illetve a perifériás szerveinek működését, akkor 20-40 percig a test többi része, és pár percen keresztül az agyi keringés hiánya is elviselhető. Ennek a technikának az a különlegessége, hogy a műtét során szinte végig folyamatosan működik az agyi keringés. A szívet leállítjuk, a főkeringést kikapcsoljuk, mégis speciális kanülök segítségével az agy vérkeringését folyamatosan biztosítani tudjuk a karotiszok, a nyaki fő ütőerek felől. Ezt mi szelektív agyi perfúziónak hívjuk, és folyamatosan monitorozzuk az agyi vérellátást” – ismertette a beavatkozást Székely László, aki 2018-ban végzett először ilyen műtétet. Hozzátette: a beavatkozás azért nagyon különleges, mert egyszerre, mégis külön kering a páciens agyi vérellátása és a felsőteste, valamint az alsó teste anélkül, hogy azok összeköttetésben lennének.

Az említett fiatalember esetét tovább bonyolította, hogy a repedés az agyi ereiben is tovább terjedt. A bravúros beavatkozást ráadásul meg kellett ismételni, egy kórokozó ugyanis megtámadta a beültetett protézist. A helyzet rosszabb volt, mint eredetileg, amikor még volt érfal, amit ki lehetett cserélni, a beültetett műanyagokat, ha kiveszik, nem marad semmi. „Neki nem maradt aorta billentyűje, aorta gyöke, nem maradt felszálló szár, aortaív és aorta descendens, és a nyaki erek is megrövidültek, hiszen levagdostunk belőle akkor, amikor kiegészítettük protézissel. Jött a B verzió, a homograft, egy halott emberből kivett szerv, amelyik megfelelő eljárással tartósítva van, illetve elő van készítve arra, hogy beültethessük. Más kórházakkal együttműködve sikerült olyan érpreparátumot találni, amelyik tudta pótolni a leszálló szárat, az ívet, és egy külön embertől sikerült összeszedni egy aorta gyököt, illetve benne egy aorta billentyűt. És aztán ezt a műtétet megcsináltuk még egyszer”.

A Kossuth Rádió adása, amelyben a műtéteken átesett fiatalember is megosztja érzéseit, újrahallgatható a műsor Médiaklikk-oldalán.

Felfedező – az egészségről: keddenként 14:30-tól a Kossuth Rádió műsorán.