A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vadászkamara Nábrádon tartotta a vadászok ünnepét, a vadásznapot, ahol szó esett a nagy vad térhódításáról, a jól dolgozó vadászokról, de azt sem hallgatták el, hogy a vadorzás állandóan jelen van a vadásztársaságok életében.

Kicsike, bajszos, játékos és nagyon barátságos. Kisfóka született a pécsi állatkertben! Az új jövevény nincs elzárva a látogatók elől. A borjúfóka nem ritka állat Európa állatkertjeiben, az utódlás azonban szakértelmet igényel és ehhez kevesen értenek, főleg a kis állat első szilárd táplálásánál szokott lenni gond. Érdekes, a fókazsírról sokat hallunk, arról azonban nem, hogy a fóka teje, amivel kicsinyét táplálja, a legzsírosabb állati tejek közé tartozik.

Több száz éves hagyománnyal bír a Fejér vármegyei Jenőn a szőlészet, ám egy ideje felhagytak a borászattal. Pár éve hozzáfogtak, hogy felélesszék ezt a mezőgazdasági hagyományt, amelyhez a szüreti fesztiválok is kapcsolódnak, valamint a tavaszi, áprilisi bormustra, két fiatal ugyanis borászatot alapított. Hamarosan átadják a katolikus templom mellett lévő, hatalmas faragott pavilont, amelyet ember nagyságú szobrok tartanak, és itt is a szőlő a fő motívum.

Egyre több alkoholmentes ital jelenik meg a piacon, a szakemberek évente öt százalékos növekedéssel számolnak. Ezért is indít képzést alkohol mentesített borkészítésről az egri Eszterházy Katolikus Egyetem.

A kajszibaracknak hihetetlenül hosszú az érési ideje, amely a cseresznye érésétől elkezdődik és egészen novemberig, a fagyokig tart, de a szeptember végi, október eleji, késői fajtákkal mégis befejezik a fajtakísérleti vizsgálatokat, mert hazánkban, ha a korai talaj-menti fagyok jelentkeznek, akkor október végén, november elején már nem biztonságos a termesztése.

A zöldségféléknél is fontos, hogy ellenállók legyenek. A Szegedi Paprikafeldolgozót, illetve annak jogelődjét 1936. augusztusában alapították azzal a céllal, hogy felvásárolja és feldolgozza a Szeged környéki földeken termett paprikát. Kb. 40 éve működik a cégen belül egy fűszerpaprika kutató állomás, amit annak érdekében hoztak létre, hogy megfelelő fűszerpaprika fajtákat állítsanak elő.

A minőség felé vezető út első lépése Kecskeméten is az, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek könnyen termeszthetők és jó termést adnak. Ez hosszú folyamat, esetenként évtizedes munka eredményéről van szó. A szélsőséges időjárás nem csak a mindennapi életünkre, hanem a zöldségek életére is hatással van, így ez lehet napjaink egyik kihívása.

A Tótokfölje nevű település állítólag onnan kapta a nevét, hogy hajdanán a földesúr tót gazdákat telepített itt le. A városból ideköltözött fiatal pár Krémer Karina és Fogarasi Norbert egy lepusztult tanyát helyrehozva, önellátó gazdaságot hozott itt létre, már a piacra is termelnek. És nem hagyják abba a fejlesztést, sőt nagyot álmodtak: az egész települést fel akarják ébreszteni Csipkerózsika álmából.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – július 6., szombat 5:00

Szerkesztő: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>