A gyürei holtág évtizedek óta a horgászok kedvelt vízterülete, ma úgy ismerik, hogy Vidiszegi Horgászegyesület. A területen klasszikus rend szerint lehet pecázni, azaz le lehet vinni a halat. hajnali csali rovatunkban ide látogatunk el.

Gyermek horgásztábort tart ezekben a hetekben a Hajdú-Bihari Horgász Szervezetek Szövetsége. A MOHOSZ vármegyei szervezete most először szervezett nyári tábort gyerekeknek. A vizekben szegény térségben eddig nem volt erre alkalmas helyszín, tavaly azonban megkapta a vármegyei szövetség az évek óta kihasználatlan Látóképi tófürdő halgazdálkodási jogát és életre kelt a víz. A környéken csak Macsi Balcsi néven ismert tó új feladatot kapott, halnevelde és ifjúsági horgásztábor helyszíne lett.

A Gödöllői dombság területén ered és a Dunába torkollik a Rákos-patak, amelynek vizét a forrása, a tisztított szennyvíz és a csapadék táplálja. A patakban 2008-ban jelentek meg először halak: mostanra azonban invazív és védett halak egyaránt megtalálhatók. Múlt hétvégén a halkutató munkájával ismerkedhettek meg azok akik ellátogattak a Rákos-patak rákosligeti szakaszához.

Igazi kánikulában talán nem, a felhősebb napokra azonban tökéletes megoldás, ha a Balatontól északra, a Bakony felé vesszük az irányt. A térségben sok a látnivaló: a Fenyőfő község szélén fennmaradt, ún. homoki ősfenyvesre még Kitaibel Pál botanikus hívta fel a figyelmet, mint ritkaságra, legnagyobb őshonos tiszafásunk pedig szintén nincs innen messze, az elvarázsolt meseerdőt Szentgál mellett találjuk, és több, mint fél évszázada nyilvánították védetté.

A parlagfű az első világháború után jelent meg hazánkban. Eredetileg az amerikai kontinens gyomnövénye volt. Mostanra azonban már rendkívüli módon elterjedt hazánkban is és százezreknek okoz allergiát a parlagfű pollene. Mikor és hogyan lehet eredményesen védekezni a parlagfű ellen? Bozsik gazda rovata.

Az idén a korábbi évekhez képest is komolyabb károkat okoznak a meztelen csigák a nógrádi portákon:, akár a díszkertekben, a veteményesben, sőt sok helyütt még a határban is. A legtöbbször a palántákat dézsmálják meg, főleg salátában, káposztában, zöldpaprikában, karfiolban és szamócában találkozhatunk velük, de gyakorlatilag minden lágyszárú növényt pusztítanak. Hogyan lehet védekezni ellenük?

Jó minőségű idén a szeder, ám a tapasztalatok azt mutatják, évről-évre csökken iránta a kereslet. Legalább is ez a tapasztalata Jobbágy Dánielnek, aki családjával közel négy hektáron termeszt szedret Becsehelyen évtizedek óta. Az értékesítés egyelőre megoldott, ám annyi hasznot nem hoz, hogy fejlesztésre is elég lenne, ezért epertermesztéssel egészítik ki a zalai családi gazdaságot.

Az őrségi kaszáló gyümölcsösök védelmében fogott össze két osztrák és egy magyar természetvédelmi szervezet. Az Interreg pályázat keretében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével nemcsak az őshonos gyümölcsfákat védik, de a kaszáló rétek élővilágát is, mindehhez pedig szemléletformáló, és oktató programokat indítottak.

Térképre kerültek a hazai ősgabona termékelőállítók. Csaknem hatvan helyszín került fel az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet térképére, amely a vásárlók számára mutatja, hogy hol találhatóak meg Magyarország szerte azok a pékségek, malmok vagy éppen gazdaságok, ahonnan kiváló minőségű ősgabona lisztet, kenyeret vagy tésztát vásárolhatnak az elkötelezett fogyasztók

Nagyvárosban élő anyukaként sokszor nem egyszerű megoldani, hogy finom, egészséges és helyi termékhez jusson a család. Nekik nyújt segítséget az új kezdeményezés, a Városi Anya Program, amely összeköti őket a helyi termelőkkel, így könnyen hozzáférhetnek a friss, vidéki alapanyagokhoz.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – július 5., péntek 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Pilisy Csenge

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>