Az árhullámot követő fokozott szúnyogártalom miatt az országos tisztifőorvos több településen is engedélyezte a légi kémiai szúnyoggyérítést, ezért a napokban például a Szigetköz területén repülőről végeznek kémiai szúnyoggyérítést. A Dunán, valamint a Rábán levonult árhullám nagy kiterjedésű csípőszúnyog-tenyészőhelyeket hozott létre, amelyeken tömegesen fejlődnek az ártéri szúnyogfajok, ezért ahol erre lehetőség nyílik, a szakemberek a lárvák ellen biológiai módszerrel lépnek fel.

A szúnyoggyérítés kérdésére is megoldást jelenthet az a denevérodú telepítési akció, amelyet összesen 11 helyszínen szerveztek Tatán. A Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány közreműködésével a szakemberek már a városban is meg tudják figyelni az állományt, emellett segítik visszaintegrálni az állatokat a természetbe.

Magyar lovak Szilvásváradról Windsorba. Magyar tenyésztésű lipicai lovakat kapott a brit királyi család. Történelmi lépésnek számít, hogy Magyarország III. Károly király koronázási ajándékaként adta át a honvédelmi miniszter. 1912-ben már kerültek magyar lovak a Brit Királyi Hadsereghez, arra azonban még nem volt példa, hogy Magyarország kifejezetten a brit királyi család részére ajándékozott volna lovakat. Minderről Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója beszélt a Hajnal-Tájnak.

Nemrég fejeződött be a Veszprémi Pannon Egyetem kutatása a balatoni helyi termékekről. Nem pusztán a gasztronómiáról van szó, hiszen a felmérésben eleve külön választották az élelmiszerekkel, és a mással kapcsolatos termékeket. Helyi terméknek minősül többi között a régiós balatoni bor, a sajtok, a levendula vagy a mandula is.

Több mint 20 féle szőlőfajtát termeszt Páll János építészmérnök, hobbikertész Baj községben a szőlő-hegyen. Ezek zömében, ellenálló vagyis toleráns fajták, amelyek 2-3 permetezéssel megvédhetők a lisztharmat és a peronoszpóra ellen.. Idén erőteljesen támad, mind a lisztharmat, mind a peronoszpóra, és ilyenkor bizonyítanak az ellenálló fajták.

Ismét megtartotta fajtabemutató rendezvényét a MATE Georgikon Burgonyakutatási Központja. A jó minőségű keszthelyi nemesítésű burgonyafajtákat keresik nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is, ám a klímaváltozással járó kihívásokra folyamatosan fel kell készülni a gazdáknak.

Kukoricából Békés vármegyében minden évben legalább 80 ezer hektáron vetnek és nevelnek fel a gazdák. A legtöbb helyen embernagyságú és szép zöld a növénykultúra. A növény védelme most kiemelten fontos, ugyanis számos kártevő és kórokozó jelent meg a táblákán.

Aratás után rendszerint felmerül a kérdés, hogy mi legyen a szár- és gyökérmaradványokkal? Ezek komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot. A kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti, ám ennek csak a töredékét hasznosítják, jelentős része lekerül a szántóföldekről. Pedig a leghelyesebben akkor járunk el, ha a szár maradványokat a szántóföldeken hagyjuk, lebomlásukat pedig a megfelelő baktériumkészítményekkel segítjük. Most ennek jött el az ideje.

Milotán él és részben ott gazdálkodik a Paládi-Tusán házaspár. László a szatmári község határában szánt-vet-arat, Zsuzsa asszony pedig az édesapja által létrehozott akácerdő gazdája, ami több mint 300 hektár. Fiatal gazda sorozatunkban velük ismerkedhetünk meg.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – július 4., csütörtök 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Balog Tamás

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>