– A hétvégén átadták a vajdasági Bánátban található Tamásfalván a legtöbb aktív füstifecske-fészekért járó díjat a Szekula-családnak. Egy tonna kukoricával jutalmazták a gazdaságot. A versenyt ismét a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület hirdette meg, és az idén mintegy százan jelentkeztek a felhívásra…
– Fogynak a fehér gólyák. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bükki tagozata ezért felhívást tett közzé: Segítse ön is a fehér gólyáink védelmét, vagyis önkénteseket keresnek fehér gólya fészkek felméréséhez. Hogy ezt miként képzelik, és mit kérnek a madárszerető lakosoktól, arról B.Tóth Erika kérdezte Miskolcon Somoskői Pétert, az egyesület munkatársát…
– Az úgynevezett vadföldek bevetése korábban is jellemző volt a vadgazdálkodásban, mondja Demeter János, a háromszéki Vadon Egyesület vezetője arról a hargitafürdői gyümölcsfaültetés-kezdeményezésről, amelynek célja, hogy a medvék ne hagyják el a saját életterüket és ne dézsmálják meg a terményt. Az ember belenyúlt a természet harmóniájába, és nekünk kell visszaállítani az egyensúlyt, – véli a szakember, aki a vadak számának szabályozásában, illetve a vadászat társadalmi megbecsülésének visszaállításában látja a megoldást…
– Maradjunk még az erdőben! Illegális quadozókat fogott a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata. A crossmotorok vagy a quadok jelentős mértékben károsíthatják a természetet. A védett természeti és Natura 2000-es területeken hosszú évek óta jogszabályok tiltják az engedély nélkül történő közlekedést, de ennek ellenére quadozók és motorozók gyakran fordulnak meg ezeken a területeken…
– A meggy feldolgozása nagyon sokrétű, a hidegen tartósított meggy szörptől, meggy létől elkezdve, a lekváron át, a fagyasztott, kimagozott meggyig, amelyek remek sütemény alapanyagok lehetnek. Készíthetünk meggybort és akár meggybor párlatot, az aszalt meggyről nem is beszélve…
– Közösség által támogatott mezőgazdálkodás a Tudatos Vásárlók Egyesületének közreműködésével hazánkban is terjed. Jelenleg 20 ökológiai gazdaság és több száz család van a közösségben. A kosárközösséghez képest ez mindkét fél részéről sokkal nagyobb elköteleződést feltételez, itt ugyanis előre szerződnek a felek, akár egy évre. A vidéken gazdálkodó termelők vállalják, hogy hétről hétre vegyszermentes, friss és zamatos zöldségekkel töltik meg a kosarakat, míg a budapesti fogyasztók elfogadják, hogy nincs egyéni kívánságuk, és csak a hét elején tudják meg, hogy mit kapnak az átvételi napon…
– Békés vármegye az ország éléskamrája, mivel itt 500 ezer hektár területet művelnek, és általában az aratást is itt kezdik meg elősként az országban. Az árpa nagyrésze már betakarításra is került, a búza most következik. Horváth Szabolcs Kozsuk Kornélt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés vármegyei igazgatóságának elnökét az aktuális munkákról kérdezte…
– Az elmúlt tél nem volt optimális a hazai szántóföldeken, a korai nyár miatt a természet 2-3 héttel előbbre jár a szokásosnál, a déli országrészben a meleg mellett az aszály okozott fejtörést a gazdáknak, akad, ahol emiatt féltermés lesz csak, a Dunántúlon pedig néhol a belvíz. A múlt hétvégi viharok sem kedveztek az időközben az aratást is elkezdő gazdálkodóknak, de most ott tartunk, hogy a betakarítást Péter- Pálkor nem elkezdik, hanem lassan befejezik…
– Pilisy Csenge: Egyre gyakoribb jelenség a vízhiány. Esőkertek, biológiai árkok kialakítására, a Bükk forrásvizeinek megtartására és hasznosítására nyert támogatást a Közös értékeink program pályázatán az egri Életfa Környezetvédő Szövetség. A heteken belül induló program részeként közösségi öko-mérnöki felmérést indítanak az Eger-patak vízgyűjtő területén…
– A Lengyelországot sújtó példátlan aszály miatt idén az ottani termelés mintegy 20 százalékkal esik vissza. Emiatt egyes gyümölcsfélékből importra van szüksége az országnak, így bizonyos fajták ára csökken, míg az érzékenyebb fajták árai – a megnövekedett költségek miatt – éppen hogy nőnek. Hogyan hat a lengyel mezőgazdasági helyzet a magyarra, és mennyibe fog kerülni idén a barack vagy a hagyma? Márta Renátó Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét kérdezte

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – június 26., szerda 5:00

Szerkesztő: Füredy Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>