Hajnal-táj: Vajdaságban rengeteg erdei fülesbagoly él

A június 25-i adás tartalmából.
 

– Vajdaságban rengeteg erdei fülesbagoly él, de az észak-szerbiai tartományban megtalálható Európa legnagyobbra növő bagoly fajtája, az uhu, és a második legnagyobb bagolyféle, az uráli bagoly is. Most ez utóbbi népességének növekedéséről érkeztek jó hírek a Vajdaságból…
– Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja és az „Állatvédelem gyerekeknek” szerkesztőbizottsága negyedik alkalommal hirdette meg az állatvédő és állatbarát oktatási intézményeknek szóló pályázatát. A hat kategóriában meghirdetett pályázatra idén összesen 490 megfelelő pályázat érkezett be, közülük választották ki a győzteseket, akiknek az egyetemen adták át a díjakat. Állatvédelmi sorozatunkban Geri Klára beszámolóját hallják…
– A forró nyári időjárás nemcsak az emberek, hanem négylábú barátaink számára is komoly kockázatokat rejt. A kutyák nem izzadnak bőrükön keresztül, hanem lihegéssel próbálnak hűsölni, ami azonban csak korlátozott mértékben segít. A hőguta veszélye akkor is fennállhat, ha kedvencünk bár árnyékos helyen van, azonban a levegő fülledt, a felmelegedett autóról pedig már nem is beszélve, amelyben minden évben hagynak kutyát felelőtlen állattartók. A forró aszfalt és homok pedig könnyen megégetheti a kutyák mancsait. Hogyan vigyázzunk házikedvenceinkre a nagy melegben?
– Félve sétáltatják a kutyákat Egerben. Az egyik városrészben ugyanis mérgezett húsdarabokat helyeztek ki, egy kutya majdnem el is pusztult emiatt. Van, amikor pedig tűt vagy szöget rejtenek virslibe. De nemcsak ez számít bűncselekménynek, hanem az is ha a gazdi nem gondoskodik az állatáról…
– Minden idők legkorábbi rajzását kezdte el idén a dióburok fúrólégy. A természet alapvetően a „HŐ ÖSSZEGRE” működik, és az idén minden 2 héttel előbbre van, az érési- és a rajzási idő is. Hogyan védhetjük meg a diófánkat a károsítókkal szemben, és miért fontos a diófa alatti talaj bolygatása?
– Nehéz megtalálni az egyensúlyt a szőlőben élő ízeltlábúakkal, mert amíg sok faj kifejezetten hasznos, akár beporzóként, akár ragadózóként, addig mások hatalmas károkat képesek okozni. Zöldebben rovatunkban ma újra a sorközökről szólunk, annak az ökológiailag fenntartható változatáról…
– Elsősorban saját felhasználásra termel zöldségeket a Somogy vármegyei Hácson Paul és családja. A belga férfi 25 éve él Magyarországon, de csak hat éve kezdett önfenntartásba. A zöldségtermesztés olyan jól bevált, hogy ma már balatoni éttermeknek is árul biológiai gazdálkodásból származó saját zöldségeket…
– Romániában több tonna, fogyasztásra teljesen alkalmas paradicsom végzi naponta a kukákban, miután hirtelen annyi a termény a piacokon, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők. A gazdák szerint ennek oka a kormány által nyújtott paradicsomtermesztési támogatás, mert a szubvenció miatt sokan fogtak bele a termesztésbe, de a felvásárlás nem biztosított. Az áruházláncok pedig még mindig a külföldi importárut részesítik előnyben…
– A napokban Hungarikum lett a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, amely világszerte ismert, kizárólag magyar földeken termesztett paradicsomból készül. Az idén 90 éves gyár mintegy 15 000 tonna készterméket állít elő, tavalyi árbevétele 3,3 milliárd forint volt, fele-fele hazai eladásból, illetve külföldi értékesítésből…
– A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egy exportorientált ágazat, és habár ez a jövőben is így marad, a célországok nagyon gyorsan változhatnak. Az új piacok megnyílásával fontos, hogy akár a legkisebb szereplők is részt tudjanak venni a külgazdaságban, és ebben segíthetnek az Agrár Marketing Centrum „Hungarian Food Business Program” lehetőségei…

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – június 25., kedd 5:00

Szerkesztő: Füredy Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Olvasson tovább