Havi rendszerességgel hallható a Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsorban a Nobel-díjas történetek című rovat. A tudósokkal a Cambridge-i Egyetem doktorandusza, Stark Klára Aliz beszélget. Legutóbbi interjúalanya az indiai származású 74 éves brit tudós, Venkatraman Ramakrishnan volt, aki 2009-ben az izraeli Ada Jonattal, és a 2018-ban elhunyt Thomas Steitz amerikai tudóssal megosztva kapott kémiai Nobel-díjat a sejt fehérjeszintézisének központjai, a riboszómák szerkezetének feltérképezéséért.

Gimnáziumban mérnök vagy orvos szeretett volna lenni az észak-indiai Gudzsarát államban, Ghandi szülőföldjén felnövő tudós. Az egyetemi jelentkezéskor édesanyja javaslatára olyan ösztöndíjra jelentkezett, amely természettudományos szakterületeket támogat. Elnyerve az ösztöndíjat fizika szakra iratkozott be, 19 évesen lediplomázott és az Ohiói Egyetem Phd-hallgatójaként folytatta tanulmányait. „A doktorim témája cseppet sem érdekelt. Pár évig tengtem-lengtem, közben a biológia területén sorra születtek az érdekes felfedezések. Ezért az elméleti fizika friss doktoraként egyetemi tanulmányaimat újrakezdtem, és beiratkoztam a Kaliforniai Egyetem biológia szakára. Végül annyira gyorsan tanultam, hogy két év előadás és laborgyakorlat után készen álltam arra, hogy kutatóként helytálljak egy biológia laborban. A Yale Egyetemre már posztdoktori pozícióba vettek fel, itt kezdtem el a riboszómával foglalkozni” – mesélte milyen rendhagyó karrierváltás után lépett a Nobel-díjhoz vezető kutatói útra.

Tudományos felfedezésükről a Kossuth Rádió műsorában további részleteket is megtudhattak a hallgatók. A riboszómák a sejtplazmában elhelyezkedő sejtszervecskék, amelyek minden élő sejtben megtalálhatók. Ezeknek köszönhető, hogy az örökítőanyagban kódolt információ fehérjeszintézis során realizálódik. Ezekben a fehérjegyártó üzemekben „készül el” valamennyi fehérjénk, például az oxigént szállító hemoglobin, a vércukorszintet szabályozó inzulin, vagy az izmok működését biztosító aktin és miozin. A riboszómák működésének felderítése gyakorlati szempontból is fontos, a többi közt a tudósok munkássága új antibiotikumok kifejlesztését tette lehetővé.

Az exkluzív interjúban Venkatraman Ramakrishnan azt is elárulta, mikor megtudta, hogy elnyerte a Nobel-díjat, nem tudta értesíteni feleségét az örömhírről, mert akkoriban nem volt mobilja, így egy barátjától hallott az elismerésről . „Amikor végre utolértem, azt mondta a feleségem, hogy nagyon meglepődött, mert azt hitte, a Nobel-díjat okos embereknek adják. A híres mondás, amely szerint minden sikeres férfi mögött áll egy erős, támogató nő, ránk is érvényes, a mi esetünkben azonban még mondható úgy is, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy meglepett feleség”.

A teljes beszélgetés a műsor Médiaklikk-oldalán hallgatható újra.

A Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsora részeként minden hónap első csütörtökén 14:32-től Nobel-díjas felfedezések nem mindennapi történeteit ismerhetik meg a hallgatók.