Az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a medvetámadások száma Szlovákiában. Már nemcsak a hegyi turistaösvényeken, illetve az erdőben találkozhatunk barnamedvével, hanem a lakott területeken is, mert egyre közelebb merészkednek a városokhoz és a falvakhoz. A múlt héten került a képviselők elé a természetvédelmi és a polgári védelmi törvények módosítása…
Magyarországon pedig a tavasz elején kikeltek az első nyári ludak, valamint a bütykös ásóludak, április végére már a gyepterületekre is kimerészkedtek. A vízpartokat kedvelő madarak állománya jelentősen megnövekedett, így akár egy kirándulás alkalmával is megfigyelhetők a Fertő-tájon…
A természetes folyamatok leutánzása, a víz megtartása, sokféle fajú és korú erdő létrehozása is célja a fővárosban több helyszínen zajló Városi erdő programnak. A pesti erdők kezelése már létkérdés, és nem is biztos, hogy mindenütt folyamatos erdőborítás marad, ahogyan a klíma változik. Ezeket az erdőket egyébként a 19. század végén telepítették, aztán a háborúk után új erdőt kellett létesíteni, így akác és ostorfa uralja a képet. Az erdészet most az önkormányzatokkal közösen gondolkodik, hiszen mindenki érdeke, hogy a nagyvárosi levegőt javító, a felmelegedést gátló és a lakosoknak pihentető erdei környezet minél tovább fennmaradjon…
Lakossági összefogás mentett meg egy 85 éves hársfát Egerben. Egy induló építkezés útjában állt, de a szomszédok megmentették, a város főkertésze pedig kezdeményezte a védetté nyilvánítását. Kevesebb fakivágást, több zöldfelületet – fogalmazták meg nemrég Egerben a Fák 12 pontját. Jelenleg 45 db többszáz éves védett fa van Egerben…
Tovább keressük a jóízű paradicsom fajtákat. A gazda- és vetőmagboltokban azokat a fajtákat találjuk, amelyek állami elismerést szereztek. Jelentős hazai érték például a Kecskeméti-3-as, ami fűtetlen fólia alatti hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre ajánlott…
Ami a nedvesség hiány miatt eddig elveszett, azt már a Duna vize sem hozhatja vissza, – mondják a vajdasági növénytermesztők. Délvidéki határjárás és termésbecslés következik Ternovácz Istvántól…
A felmelegedés és a csapadékhiányos időszakok előrejelzésére, ún aszálymonitoring rendszer kidolgozásán munkálkodtak a szegedi egyetem geográfusai. Az utóbbi hónapokban is vízhiány jellemezte a hazai időjárást, bár egyes területeken a belvízzel küszködtek, az ország keleti felében az aszály okozott gondot…
Békés vármegyében azoknál a gazdáknál, akik mindent szakszerűen végeztek szépen is fejlődik a búza. Azonban több helyen a tápanyaghiány rányomta a bélyegét a kalászosra, és most a gombabetegségek elleni védelem ideje érkezett el…
A tudomány világába merülhetett el az a mintegy 120 diák, aki részt vett a Lányok Napján a MATE Kaposvári Campuson. Az intézmény immár harmadik alkalommal szervezte meg az eseményt. A cél, hogy felkeltsék a lányok érdeklődését a tudományos, a technológiai és a műszaki szakmák iránt…
Fiatal gazdákat bemutató sorozatunkban is következzék egy hölgy! Selmeczi Dóra már régen tudta, hogy talajtannal és talajzoológiával szeretne foglalkozni, majd az egyetemi évei során egyre elhívatottabb lett az ökológiai gazdálkodás, a környezetvédelem és a talaj védelme iránt. A fiatal növényorvos és mezőgazdasági mérnök jelenleg PhD-ját csinálja, mellette az ÖMKI munkatársaként talajtakarással, valamint földigilisztákkal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik…
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 2., csütörtök 5:00
Szerkesztő: Füredy Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.