Állatvédelmi ügyekre egyre érzékenyebben reagál a magyar társadalom, és ha pl. állatkínzást lát valaki, azonnali intézkedést szeretne és szigorú büntetést. Egyre gyakrabban merül fel kérdésként tehát, hogy a hazai jogrendszer hogyan védi az állati jogokat, egyáltalán mit fogad el, milyen cselekménynek mi lesz a következménye. Hazánkban eddig mindössze egy könyv íródott ebben a témában. Vetter Szilvia állatvédelmi szakjogász, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, a Közös ügyünk az állatvédelem alapítvány kuratóriumi elnöke elérkezettnek látta az időt, és megszületett az Állatvédelmi jog c. kötet. Benkő Andrea a múlt heti könyvbemutatón elsőként a szerzővel beszélgetett…

Halott kutyát gyalázhattak meg Hevesen. Az állat végbeléből egy bot állt ki, de még vizsgálják, hogy azután tették ezt az állattal, hogy elütötték vagy agyonverték. Mindez összefüggésben lehet a számtalan kóbor kutyával, hiszen Hevesen is van olyan városrész, ahol az utcán kerülgetniük kell az ebeket az autósoknak…

A kiskertekben is már megjelentek a rovarok, tetvek, sodrómolyok, illetve a varasodás nevű kórokozó gomba is jelen van. Érdemes figyelnünk a szilvadarázsra is, amely akár 100%-os gyümölcskárt is okozhat, és ahol a szilvafák már virágoznak, ott aktuális lehet a védekezés…

Repcetáblák mellé vadvirágos sávokat! Akár ez is lehetne a mottója annak a kutatásnak, amelyet az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja és a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének szakemberei hazai helyszíneken végeztek négy éven keresztül. A beporzók számának csökkenése világszerte probléma és a kutatók már évtizedek óta kongatják a vészharangokat. Csak egy beszédes arányszám: az emberiség egész élelmiszerkészletének 30-35 százaléka függ a kis rovarok munkájától. Ez azonban azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságban figyelni kell a természetes élőhelyek meglétére vagy létesítésére is…

Több mint 3 milliárd forintban részesülhetnek a méhészek, elindult az ágazat idei támogatási programja. Eközben a méhészek egyéb nehézségei mellett a múlt heti, kora reggeli fagyok úgy tűnik, komoly károkat okoztak…

A hazai görögdinnye közel 40 százalékát Békés vármegyében termelik meg, ráadásul az idén itt is termőterület növekedés várható. Most kezdődik a dinnyés gazdák számára az egyik leglényegesebb folyamat: a palánták nevelése, majd pedig a kiültetésük. Mára ezek nagyrésze oltott, ezáltal szárazság és fagytűrőbbek lesznek a dinnye fajták. Horváth Szabolcs Göcző Mátyással, a Magyar Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnökével beszélgetett, és elsőként a tavalyi évről kért összegzést….

Magyarországon egyedülálló, vertikális farm működik Makláron. A magokat kőzetgyapot termesztőközegbe vetik és csíráztató kamrában nevelik, majd a palántákat hidro kosarakba, nemcsak egymás mellé, hanem fölé ültetik ki. Itt steril és izolált környezetben vegyszermentesen termesztenek 5-6 féle salátát…

Maradjunk még a zöldségeknél. A kistermelőknél lehet még hazai vöröshagymát venni, a többség azonban már import. A magyar konyha egyik jellemző alapanyagából mostanra behozatalra szorulunk. Nagy Margit riportjában először szegedi vásárlók beszélnek hagymafogyasztási szokásaikról…

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – április 2., kedd 5:00

Szerkesztő: Füredy Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>