– Már költenek a nyári ludak Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyein. Ez az egyetlen Magyarországon is költő vadlúdfaj, az elmúlt években háromszáz pár fészkelt abban a térségben, a szakemberek idén is ekkora állományra számítanak.

– A vizek városában is kiemelt szerepet kapnak a vadludak, elsősorban az őszi vonulás idején. Ilyenkor tavasszal a forrásairól, tavairól, természetvédelmi és élőhely rehabilitációs törekvéseiről országszerte híres Tatán településen diákoknak és pedagógusoknak is lehetőségük nyílik bővíteni a vízgazdálkodással, klímaváltozással és vizes előhelyekkel kapcsolatos tudásukat.

– Szokták mondani, hogy Erdély varázslatos vidék. Az ott élő emberek teszik azzá, akik megélik hagyományiakat és szívesen kísérleteznek új dolgokkal is. Sepsiszentgyörgyben él Gábor Szidónia, akik az anyaországban tanul, odahaza pedig, elismert pálinkafőző mester.

– Virágokkal és újrahasznosított tárgyakkal díszítették Torontálvásárhelyen az utcákat és a zöld közterületeket. A Természet Szolgálatában Környezetvédelmi Egyesület régi gumiabroncsokat, kádat, kifestett vödröket ültet be virágokkal, növényekkel, így várják a Húsvétot.

– Ma már nem divat, hanem hétköznapi gyakorlat, hogy a városi családok konyhakerti növényeket gondoznak a balkonokon. A paradicsom és a különböző fűszernövények a leggyakoribbak, de érdemes mást is kipróbálni. Ehhez kívánunk néhány gyakorlati tanáccsal szolgálni.

– Fiatal gazda sorozatunk – Józsa Gergely 21 évesen viszi Balatonfőkajáron a több, mint 10 marhából álló családi gazdaságukat, édesapjával közösen. Korábban lovai is voltak, de mivel ezeknek az állatoknak az a legrosszabb, ha egy helyben álnak, így végül megváltak tőlük. Egész gyerekkora ebben a munkában telt, ahogyan mondja, ő sosem bulizni járt, hanem mindig is a munkát választotta, még akkor is, ha ez nem a legkönnyebb elfoglaltság. Napközben a helyi termelőszövetkezetben vállal munkát, este hazaérve pedig a saját gazdaságukat látja el.

– Tejre és húsra egyszerre is tartják ma is a magyar tarkát, ahogy az egyik szakember fogalmazott: „kivételesen átlagos” fajta, és talán meglepő, de ennek sok előnye van. Jól vészeli át például a nehéz időszakokat, mert nem áldozza fel saját magát a tejtermelés oltárán, inkább túlél. Emellett rendkívül jó anya, könnyen ellik és jó fejlődnek a borjai is. Sokan dicsérik húsának márványozottságát, a kisgazdaságban tartott tarkák tejéből pedig remek sajt készíthető. Nem véletlenül volt annak idején a családok tehene, ez felelt meg leginkább az állatnak és gazdáinak is. És az sem véletlen, hogy ott maradt meg nagyüzemben a tarka, ahol hagyománya van a fajtának, így például Tolna megyében. Bicsák Eszter elsőként a Pannónia Állattenyésztő kft bonyhádi telepént járt, az ágazatvezetővel, Bertalan Barnával együtt.

– Veszteséget termelnek a baromfivágóhidak Európa-szerte. Ennek az az elsődleges oka, hogy jelentősen visszaesett a fogyasztás a kontinens országaiban. Néhány évvel ezelőtt még a termelők panaszkodtak arra, hogy az önköltségi ár közelében vagy az alatt termelnek. Az általunk megkérdezett ágazati szakértő szerint, sokáig nem tartható, hogy a termelési lánc valamelyik tagja tartósan veszteséges.

– Megnőtt a kereslet a magyar tojás iránt ám ennek nemcsak a húsvéti időszak az oka, hanem az is, hogy mind a termelőket, mind pedig a vásárlókat kedvezően érintik a jelenleg érvényben lévő rendeletek és kötelező akciók. Mindemellett a kereskedelmi láncok között is egyre nagyobb a verseny, ami szintén lefelé hajtja a termék árát, így ugyan csökkenő arányban, de egyes szezonokban még mindig importra szorulunk.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 28., csütörtök 5:00

Műsorvezető: Balog Tamás
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>