„Nemcsak mindennapos testnevelésre van az embernek szüksége, hanem mindennapos katarzisra is. A művészeti nevelés a leghatékonyabban adja meg ezt az embernek, amikor aktív részese lehet az értékteremtésnek” – idézte Freund Tamást Gulyás Dénes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház Operaigazgatója, a február 13-án 19 óra után kezdődő Az este című műsor aktuális házigazdája. A Kossuth Rádió műsorában a kérdező szerepét minden hétköznap este más házigazda vállalja magára: neves szakértők, elismert és közismert emberek hallhatók, akik egy-egy estére olyan vendéget hívnak meg, akivel szívesen beszélgetnek fontos, közérdekű, érdekes témákról.
A Brain Prize-t, azaz az agykutatók Nobel-díját – amelynek összege is megegyezik a Nobel-díjéval – két társával, Buzsáki Györggyel és Somogyi Péterrel 2011-ben elsőként átvevő magyar tudós, Freund Tamás a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért kapta a rangos elismerést. Hivatásáról, legfrissebb eredményeiről részletesen beszámolt Az este adásában.
Az érzelem segíti az emlékek előhívását
Freund Tamás állítása szerint az idegtudományok felfedezései most eljutottak arra szinte, hogy sok olyan dolgot képesek definiálni, amit az ember a zsigereiben valahol érzett és érez, csak éppen nem volt rá tudományos magyarázat. „Mindenki tudja saját tapasztalatból, hogy bármilyen régen történt vele egy esemény, hogyha intenzív érzelmek társulnak hozzá, nem felejti el. Legyen ez egy nagyon tragikus vagy egy nagyon örömteli esemény, megmarad az agyunkban egy életre” – mondta a Kossuth Rádió műsorában. Hozzátette: szinte minden megmarad az agyunkban, ami velünk valahol történt, de az előhívás problémás lehet.
A nagy kérdés az, hogyan tudjuk az emlékeket behívni? Kutatásaik szerint a felidézési folyamatot segítheti, hogyha az agyunk intenzív érzelmeket vagy motiváltságot társít az emlékhez. Gyakorlati tanácsot adva Freund Tamás kiemelte, hogy hagyjunk időt az agyunknak arra, hogy ezt a társítást elvégezze. Megjegyezte, ha a belső világ szegényes vagy hiteltelen, akkor kerül előtérbe a művészeti nevelés. A mindennapos katarzisélmény elérése által az érzelmi gazdagság növelhető: motiváltsággal és a pozitív gondolkodással minden sokkal könnyebben megtanulható, illetve később könnyebben előhívható lesz, ez pedig a kreativitás egyik titka is.
Mitől leszünk kreatívak?
A rendelkezésre álló korlátlan mennyiségű információból a kreativitás révén juthat az eszünkbe olyan dolog, ami kiemelhet az átlagos gondolkodásból. „Mitől jut nekünk egy kicsit más az eszünkbe, mint másoknak? Ha az ismerettéglákat a saját egyéni, egyedi belső világunk habarcsával vonjuk be, és úgy pakoljuk a téglákat egymás tetejére, hogy egy magasabb építményt, egy új alkotást is létrehozunk vele. A zenével vagy általában a művészetekkel való intenzív foglalkozás által jó befogadókat nevelhetünk a gyerekekből, ezáltal igényük lesz a művészi élményekre, a katarzisra, és ezáltal gazdagodik a belső világuk. A katarzis nagyobb, ha az ember aktívan vesz részt a művészi alkotó tevékenységben, az értékteremtésben” – emelte ki Freund Tamás, aki szerint az is fontos, hogy mindezt társas tevékenységként végezzük. Saját példával is tudja ezt illusztrálni, hiszen hosszú évek óta kórustag, és hangszeren is játszik. Az itt megszerzett katarzispillanatokat az ember nem cserélné semmire. „Kodály Zoltán módszerét, (amelynek középpontjában az aktívan éneklő és zenélő tanulók állnak) tulajdonképpen a neurobiológia mai eredményei validálják, ami tényleg erről szól, vagyis a közös éneklésben megtalált közös örömszerzésről és az eredmény fölötti örömről” – hangsúlyozta az MTA elnöke.
Az este teljes beszélgetése újrahallgatható a Kossuth Rádió Médiaklikk oldalán.
Fotókredit: MTVA