– András nap után másutt – főleg a románok által többségben lakta tájakon – Ignác napján vágják a disznót. Vidéken ez még mindig a téli szokások, a karácsonyi ünnepkör egyik legfontosabb eseménye. Az Arad megyei Pécskán böllérfesztivált kezdeményeztek 2010-ben, azóta a koronavírus-járvány évét leszámítva mindig megtartották, idén a költségvetési megszorítások miatt nem jut rá pénz. De a disznóvágás és a toros ételek elkészítésének hagyománya ettől függetlenül tovább él.

– Hal nélkül sincs igazán év vége, de mivel egészséges táplálékról van szó, ezért minden héten be kellene iktatni az étrendünkbe. A pisztráng, bár nem a legolcsóbb halfajta, Omega3.-ban gazdag, és olyan, az egészségre jó hatással lévő ritka fehérje van benne, ami más halban nem található.

– Ilyenkor decemberben fogyasztjuk a legtöbb halat, a hazai haltermelés több mint fele az év utolsó heteiben kerül az asztalokra. Európa legnagyobb édesvízi haltermelő társasága, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt tavaly 1500 tonna halat értékesített, ennek a mennyiségnek hagyományosan 60-70 százalékát karácsonykor szállítják a boltokba. A hortobágyi halak 80 százaléka ponty, a többi busa, amur, illetve ragadozó, harcsa és süllő. A halak jelentős százalékát belföldön értékesítik, a többit Romániába és Lengyelországba viszik.

– Ha tél és év vége, akkor nem csak halfogyasztás növekszik, hanem a gyógyteákból is több fogy. Újra reneszánszukat élik, sajátos ízviláguk mellett sokan jótékony hatásuk miatt is választják. Nagy Mónika először a bükki füvesembertől, Gyuri bácsitól hallott a gyógynövényekről, majd a gyöngyösi főiskolán elvégezte a gyógynövényszakot. Ma már gyerekeknek tart foglalkozásokat, hogy megmutassa: fűben-fában orvosságot találunk.

– Amelyben ma és holnap az immunerősítőkről lesz szó. Valamennyi hagymaféle olyan kén tartalmú vegyületeket tartalmaz, amelyek megvédik a nyálkahártyát a vírusok és a baktériumok támadásaitól, mert védő réteget képeznek a nyálkahártya sejtjeiben. A népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazza a hagymaféléket a felső légúti betegségek ellen.

– A beregi méhészeknek napjainkban nem elsősorban az immunerősítő és betegségmegelőző hatása miatt jut eszükbe a méz. Vásárosnaményban tartották évzáró tanácskozásukat. A jelenleg tapasztalható nem könnyű helyzet rányomta bélyegét az érdeklődésre is, csak a legkitartóbb méhészek voltak jelen és elmélkedtek, hogy hogyan lesz pénzük a hordókban álló mézből.

– Balatonfüredi és környékbeli borászatok részvételével nyílt meg Balatonfüred Reformkori Városnegyedének szívében a frissen felújított Huray Villában Bér Rudino festőművész kiállítása. Ezzel összekapcsolódott a gasztronómia, a turizmus és a kultúra. A tárlat az Aquae Pannoniae címet viseli, mivel a vizes témák, főképp a Balaton és Duna, egyaránt markánsan megjelennek az alkotó művészetében. A kiállítás december 20-ig még látogatható, minden nap 10-18 óra között.

– És mit tud még? sorozat: Márvány Rihárd feleségével, Szecskó Mónikával hosszabb fővárosi múlt után másfél éve költöztek a zselici hegytetőre. Mindketten negyven év alattiak. Embert próbáló körülmények között kezdték. Egy omladozó présházban laktak. Nagy sebességre kapcsoltak tehát a faházuk építésében, mindent ketten csináltak. Ma már méltó körülmények között élnek, tiszta, melegházban, gyógynövényeket termesztve, kedves állatokkal körülvéve. Birtokukat a „Zselic kapujának” nevezték el.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – december 16., szombat 5:00

Szerkesztő- műsorvezető: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>