Hajnal-táj: Egyre gyakrabban jelennek meg vadállatok Aradon

A december 7-i adás tartalmából.
 

– Egyre gyakrabban jelennek meg vadállatok Aradon – és nemcsak a peremkerületekben, hanem a belvárosban is láttak már rókát vagy aranysakált, más néven nádi farkast, de a hódok is felmerészkednek a Maroson a közeli természetvédelmi területről. Néhány hónapja egy kutyasétáltatót támadott meg a sakál Aradon, a Maros menti falvak lakói pedig arra panaszkodnak, hogy a baromfiudvarokat látogatja rendszeresen a toportyán, amely a vadállományt is ritkítja.

– A Bodrogköz egyik gyöngyszeme Karcsa, amely számos értékkel büszkélkedhet. Épített örökség, kulturális örökség, természeti kincsek mind a község kincseit képezik. A településen működő értéktár nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mindezt a helyiek és a vármegyében, sőt az országban bárhol megismerhetik.

– Az elmúlt időszakban számos városszépítési munkát végeztek Tatán. A Tatai Városgazda Nonprofit Kft. munkatársainak, külsős cégek szakembereinek és Csicsai Frigyesnek, a település főkertészének koordinálásával, több hiánypótló és időszerű beavatkozásra került sor a város fontos zöldterületein. Legutóbb az Év Fája címre is nevezett, több száz éves lebegő platán körül végeztek olyan speciális eljárást, amellyel meghosszabbíthatják a matuzsálemi fa élettartamát.

– Turizmus és biztonság címmel szervezett ismét tudományos nemzetközi konferenciát a Pannon Egyetem, a Rendőrség Tudományos Tanácsa és további társszervezetek Zalakaroson. Napjainkra ugyanis egyre hangsúlyosabbá vált a biztonság kérdése, amely a turizmust különösen érinti. A legújabb szakmai kutatások segíthetik az ágazat reakcióját.

– A régi almafajták iránt egyre nagyobb az érdeklődés: Szaporításuk engedélyezett, és például a Tündérkert Mozgalom révén nagyon sok kertbaráthoz eljutnak azok a régi gyümölcsfajták, amelyek az 1800-as években voltak vezető fajták hazánkban. Egy-egy szakkönyv fényképekkel, hiteles fajtaleírásokkal hozza közelebb ezeket a majdnem elfelejtett gyümölcsféleségeket.

– A gyapapusztai sertéstelepet a Lengyel család több, mint 30 évvel ezelőtt vásárolta meg, azzal a céllal, hogy élő állatot nevel és ad el kb. 25 kilósan további hízlalásra. Az ágazatban az elmúlt pár évben olyan szélsőséges ingadozások voltak, hogy a család komolyan fontolóra vette, hogy felhagy a sertés hízlalással. Jelenleg jó a malac ára, az afrikai sertéspestis fenyegetettsége miatt mégsem tudnak hátra dőlni.

– Tizenkétezer férőhelyes, modern, automatizált hízósertés telep épül Füzesabonyban. A Karkus családi vállalkozás harmadik generáción keresztül foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. Egy korábbi sertéstelep helyén, mintegy 4 milliárd forintból fejlesztik a sertéstelepet. Nemrég pedig a kömlői tanyájukon 300 milliós fejlesztés zajlott: korszerűsítették az etető-itató rendszert, felújították az istállókat, új széna- és gabonatárolókat építettek.

– Kapacitásbővítés, magas hozzáadott értékkel készülő termékek és jól képzett szakember utánpótlás – a szakemberek szerint így lehet versenyképes a hazai élelmiszeripar. Az ágazat szereplői nemrégiben az Agrárszektor Konferencián tanácskoztak a legfontosabb kérdésekről és a jövő terveiről.

– Elindult az előlegfizetés a gazdák számára. Összesen 34 milliárd forintnyi támogatást kapnak két jogcímen a gazdák. A kormány és az agrártárca továbbra is számos eszközzel segíti a magyar gazdálkodókat. Megkezdődött ugyanis a 2023. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások előlegfizetése – jelentette be Nagy István agrárminiszter. De mit jelent ez a gazdáknak?

– Még mindig nem eszünk elég halat, bár a mennyiség nő, igaz, lassan. A magyar fogyasztók karácsony környékén vásárolják meg az éves halmennyiségük felét, év közben pedig, ha egyáltalán keresik a termékeket, sokszor külföldi, tengerről érkező húsok kerülnek le a polcról.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – december 7., csütörtök 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető. Gécsek-Tóth Enikő

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Olvasson tovább