– 11 ezer, hamis címkés hordóban tároltak veszélyes hulladékot Abasáron. 1700 tonna hulladékot találtak ugyanis az egykori laktanya területén. Az illegálisan tárolt hulladék miatt egy aszódi egyéni vállalkozót százmillióra büntettek meg. Augusztus óta összesen nyolc alkalommal büntette meg a hatóság, de a hordókat azóta sem szállította el a Natura 2000 védelem alatt álló területről…
– Kaposváron már házhoz mennek a használt sütőolajért. A családi házak lakói között 23 500, szűrővel ellátott, 3 literes gyűjtőedényt osztanak szét, a társasházaknál pedig 1042 úgynevezett intelligens konténert telepítenek, amely 70 százalékos telítettségnél jelzi, hogy üríteni kell. Az országban egyedülálló programot 300 millió forintos pályázati forrás alapozta meg…
– Több év után újra aranyszínű sárgaságért felelős fitoplazma kórokozót észleltek a Soproni Borvidéken. A fitoplazma nemcsak megbetegíti és termésképtelenné teszi a növényt, de el is pusztítja. Most az ültetvényeken az ép tőkék között bordó levelek teszik feltűnővé a betegséget. Vannak dűlők, ahol a tőkék harmada is érintett lehet…
– Befejezte a szüretet a Szekszárdi-borvidék szinte valamennyi pincészete. A 2023-as év a növényvédelem éve lett, mert aki nem tudott időt, pénzt fordítani a gomba elleni védekezésre, előfordult, hogy nem volt mit szüretelnie. A Lics pincészetben is kevesebb lett idén a termésátlag, de azt Lics Judit borász rendkívüli eredménynek tartja, hogy a 80 hektáros családi birtokán jó minőségű lesz a termés és sikerült megóvni a pusztulástól a tőkéket. A peronoszpóra mellett a munkaerőhiány is évek óta gondot okoz az ágazatban, a vörös bor fogyasztók számának csökkenése pedig új lépésekre sarkallja a szőlészeket…
– Jövőre már a romániai gazdáknak is alkalmazniuk kell az európai uniós közös agrárpolitika kötelező parlagoltatásra, és az évenkénti vetésforgó bevezetésére vonatkozó előírásait. A tíz hektárnál nagyobb gazdaságok a terület 4 százalékát kötelezően parlagon kell hagyják, továbbá – a megművelés alatt álló terület nagyságától függően- 5-10 hektáron nitrogéntermelő növényt, például lucernát kell vetni. A cél a szántóföld pihentetése, a gazdák szerint viszont az ellenkező hatást érik el, mert többet kell majd vegyszerezni, gyomirtózni, hogy ismét termővé tegyék a talajt. Ez pedig a környezeti terhelés mellett a bevételkiesésből fakadó anyagi hiányt is növeli…
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – október 30., hétfő 5:00
Szerkesztő – műsorvezető: Bakos Csaba
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.