– Mintegy 30 éves múltra tekint vissza az Agostyáni Ökofaluban megvalósuló tábor, amely kezdeményezés, idén is népszerű volt a fiatalok körében. Az első turnus résztvevői a többi között megismerkedhettek a gyógynövényekkel, de játékos módon a bogarak természetben betöltött szerepéről és fontosságáról is információkat kaphattak.

– Mintegy 50 darab, korábban őshonos rákosi viperát telepítettek vissza a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba. A rákosi vipera egyedszáma rendkívül alacsony, ami hosszú távon veszélyezteti a faj fennmaradását. A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának célja a faj teljes kipusztulásának megelőzése, új élőhelyek létrehozása, és a meglévő vipera-élőhelyek feltételeinek javítása.

– Több medve észlelés is történt országszerte tavasszal és nyáron is. A nagyragadozó talán a leginkább megosztó erdei állat, hiszen egyszerre védett és egyszerre alakulhat ki olyan helyzet, mint Erdélyben, ahol túl sok mackó jut egy-egy táplálkozó területre, így az állatok egy része városias, emberlakta helyekre is bemerészkedik. Magyarországon még mindig nincs állandóan itt élő egyed, inkább idelátogató medvék vannak, amelyekkel akár kirándulások során is összefuthatunk. De hogyan viselkedjünk, ha medvével találkozunk?

– Van, aki már most beszerezte a téli tüzelőt, de nagy rohamra ősszel számítanak az erdőgazdaságok. A fa, mint megújuló tüzelő- és nyersanyag továbbra is a mindennapjaink része és a társadalom faanyag-szükségletét csak jogszerűen kitermelhető forrásból szabad biztosítani. Az illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorítása nemcsak gazdasági érdek, de az országfásítási programmal együtt a klímaváltozás káros hatásait is enyhíti, mivel a meglévő, fával borított területek védelmét, fejlesztését szolgálja.

– Bár sok termés van a fán, de éretlenül, kukacosan lepotyognak. kérdezi hallgatónk. Mi ennek az oka és hogyan lehet védekezni az almamoly ellen. Tanácsok Bozsik gazda rovatában.

– A szatmári, beregi térség dióligetei jó termést ígérnek: a termésmennyiség kecsegtető, a legnagyobb veszélyt jelentő dióburok fúrólégy kártétele, a megfelelő védekezésnek köszönhetően nem tapasztalható. Ugyanakkor úgy tűnik a minőséggel sem lesz gond a térségben.

– Fiatal kora ellenére igazi gazdálkodó, aki még az édesapjától tanulta a földművelés csínját-bínját. Bár kezdetben a sport határozta meg pályáját, később váltott, testnevelőtanárból lett mezőgazdász, a Debreceni Egyetemen. Pályázott, nyert, és azt mondja nagyon szereti a munkáját. A fiatalember bár még a harmincas éveiben jár, de majd szeretné gyermekeinek átadni a gazdaságot. Fiatal gazdálkodókat bemutató sorozatunkban egy monoki fiatalemberrel ismerkedhetnek meg.

– Július végén hirdették ki a felsőoktatási ponthatárokat, így kiderült az is, vajon a mezőgazdaság mennyire vonzó a fiatalok számára. Most két felsőoktatási intézményben, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán érdeklődtünk. Szegeden az agrár karon nem indul az idén új szak, de több, mint 300 új diák nyert felvételt az idén. A Kar dékánja, Mikó Edit egyetemi docens elégedett a rekordszámú hallgatói érdeklődéssel. A MATE-ra idén több mint 30 százalékkal többen jelentkeztek mint tavaly.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – augusztus 3., csütörtök 6:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Balog Tamás

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>