– Lelkesen készülnek, kitartóan edzenek, a világversenyeken pedig érmeket szereznek. Bizonyára kevesen tudják, de a magyar agility versenyzők (kutyák és gazdáik) egyre eredményesebbek, idén nyáron a dániai Európa bajnokságon a MIDI kategóriában második lett a magyar csapat. A sportág 1978-ban született, és Magyarországon egyre többen űzik. Egyikük Kovács Linda, aki edzőként és versenyzőként is rendszeresen rajthoz áll.

– Az Öreg tó partján áll a tatai nagy platánfa. A matuzsálemi fát mintegy 240 éve ültették az Esterházyak. Az évszázadok alatt nemcsak az időjárás viszontagságait kellett túlélnie, hanem az emberek támadásait is. Nem olyan régen egy három napos munkafolyamat ért véget, amely során a tóparti platánfa lombkoronáját biztosították a szakemberek. A beavatkozás során az elszáradt és fennakadt ágakat is eltávolították, továbbá gombásodás ellen kezelték a törzsben található odút is.

– Eger legrégebbi cukrászata 1928 óta üzemel eredeti helyén. Már a negyedik generáció viszi tovább a hagyományos családi recepteket: a fagylaltok kizárólagosan természetes eljárással készülnek, a sütemények és torták háziasak, családi receptekből.

– Nemzetközi versenyen taroltak a magyar édességek. A soproni cukrászüzem Timut-borsos bonbonja első helyezést ért el a szakmai zsűri előtt, de a sütőtökös-tökmagdrazsé is dobogós lett. A Harrer cukrászda finomságai hazai és nemzetközi szinten is elismerésre méltóak.

– Lehet-e most ültetni, idei termésű burgonyát újra, tarlóburgonyának, vagy csak a tavalyit? Tarlóburgonya ABC Bozsik gazda rovatában.

– A homokos területeken nem túl jó, a kötöttebb talajokban viszont jó a répa és gyökérzöldségtermés az idén. A Homokhátságiak nem győznek locsolni, még mindig a vízhiány és a meleg okozza a legtöbb gondot.

– Monokon tartották a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei búzagyűjtési ünnepet. A megye az elmúlt évben 62 tonna búzát gyűjtött, ezzel az országban a 3.-ik helyet szerezte meg. Idén már a betakarítás 85 százalékon van, jó átlagos terméssel számolnak, csakúgy mint országosan.

– Csaknem 18 ezer sertést kellett eddig leölni az afrikai sertéspestis megjelenése miatt Szerbiában. A cél, hogy megfékezzék a fertőzés terjedését. Az első eseteket még tavaly regisztrálták a régióban és feltehetően a környékbeli országokból vaddisznók hozták be Szerbiába.

– Egyre többen költöznek vidékre gazdálkodni. Így szeretett bele Noszvajba is Farkas Eszter és férje, Fülöp Attila, aki kezdetben ajándékba kapták az első nyuszit meg birkát, majd elkezdték tenyészteni. A kicsiny állatsimogató mellett étkezésre is felhasználják az állatokat, annál is inkább, mert nagyon egészséges és zsírmentes a nyúlhús.

– Míg a svájci kórházak sorban állnak érte, itthon alig fogyasztjuk. Pedig a nyúlhús zsírtartalma elhanyagolható, fehérjében viszont a leggazdagabb húsfélénk. Jelenleg a magyar termelés elsősorban a külföldi, főleg európai, mediterrán országok –Olaszország, Spanyolország, Svájc, Hollandia piacait látja el, ahol kedvelik a gyorsan szállítható, friss, jó minőségű magyar alapanyagot. „Nyúlj bele” – névvel országos kampány kezdődött az itthoni nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére, melynek legutóbbi állomása egy fővárosi áruházláncban volt.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – augusztus 2., szerda 6:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Balog Tamás

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>