– Népszerű kirándulóhely Veszprém vármegyében a Balatonfüred-Arácsól induló, Csopak fölött elterülő híres Koloska-völgy és az ott lévő templom. A megnevezés összefoglalója az Arácsi-völgynek, a Koloska-forrásoknak, a Koloska-völgyi kirándulóhelynek és a védett Természetrajzi tanösvény/Erdei tornapályának. A környéken vadaspark és egy közeli híres cukrászda is várja a látogatókat. A káprázatos természeti környezet Balatoni panorámája szó szerint lenyűgöző. Felszeghy Csaba Simonyi Péterrel beszélgetett elsőként a templomról.

– Forrásokban rendkívül gazdag a Soproni Parkerdő. A kirándulók a nyári hónapokban is szép számban túráznak a Soproni-hegységben, ahol több mint 50 forrás vízével hűsíthetik magukat. Az egyik legközkedveltebb a Természetbarát forrás. Ennek partjáról jelentkezik Rafai Emőke és vendége Tömördy Szabolcs s Soproni Vándorok Túraegylet elnöke.

– Az informatikusoknak a nyári szünidő is csak egy kiváló lehetőség a fejlesztésre, így a Balassagyarmaton informatikát tanuló technikusok sem elsősorban a strandok felé kacsingatnak, a mesterséges intelligencia és a 3D-tervezés köti le a figyelmüket, aminek eredménye több izgalmas játék az is, hogy az Ipoly-parti város egykori várát most olyan látványos formában tudják bemutatni, ahogyan azt az itt élők csak századokkal ezelőtt láthatták.

– Bocskai István koronájának és jogarának “nemes és hiteles” másolatát bemutató fejedelmi kincstár várja turistákat egész nyáron a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban. Bocskai István erdélyi fejedelem eredeti hatalmi jelképeit Bécsben, illetve Bukarestben őrzik. A magyar kezdeményezések ellenére sem a Bécsi Szépművészeti Múzeum, sem a Bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum nem adta el, illetve nem adta át a műtárgyakat, ezért döntöttek úgy a hajdúvárosok, hogy elkészítettik Bocskai István fejedelmi jelképeit.

– Miközben egyre nő a beporzást igénylő növények területe, rohamosan csökken a beporzók száma. A probléma világméretű így hazánkban is számolni kell ezzel. A beporzók közül a háziméhek jelentik a legnagyobb segítséget, ugyanakkor a posztméhek legalább ilyen fontosak, ugyanis jobban tűrik a hideget és olyan helyekre is eljutnak ahová a többi méh nem. Magyarországon huszonhat poszméhfajt tartanak számon fele ritkának számít és védelem alatt áll. A Duna Dráva Nemzeti Park a múlt hónap végén Poszméh Monitorozó Programot indított.

– Megjelent a dél-amerikai paradicsommoly Európában és hazánkban is. Jelentős kártevő! A hernyó tápnövénye a paradicsom, a burgonya, és a Solanaceae (burgonyafélék) családba tartozó más növények, mint amilyen a paprika is például. De, legfontosabb tápnövénye a paradicsom. Paradicsomnál akár 50-100%-os terméshozam kiesést is okozhat. Gyorsan szaporodik, életciklusa körülbelül 24-38 nap a hőmérséklettől függően. A lárva állapot (hernyó) addig tart, amíg elegendő élelmet talál. A védekezés alapja a szexferomon-csapdákkal végzett nyomon követés. Főként a kémiai szerekkel történő permetezés hatékony.

– Budapesti életformáját és munkáját adta fel Benke Sándor, aki bár több mint 10 évet a fővárosban töltött, mindig is visszavágyott szülővárosába Kiskunhalasra. Támogató környezetben tanulja a gazdálkodói létet, de halljuk, mivel is töltött el egy évtizedet Budapesten..

– Kilenc európai egyetem hallgatói keresték a választ a jövő élelmiszeriparának kihívásaira egy héten át Keszthelyen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem főszervezésével. Az uniós egyetemek közötti együttműködés keretében egyebek mellett hazai cégek kihívásaira próbáltak választ adni a hallgatók.

– Június elején adták át az Agrosprint Zrt. új feldolgozóüzemét Karcagon, a beruházás összértéke meghaladta a 12 milliárd forintot, amelyet az állam egyedi kormánydöntés értelmében 4,8 milliárd forinttal támogatott. A társaság fő terméke a csemegekukorica, amiből jelenleg ők a legnagyobb gyártók egész Európában. A nemrég átadott fejlesztésnek köszönhetően mára összesen 70 ezer tonna késztermék előállítására képes a vállalat. A cég vezetőjét, mint a hazai hűtőipar meghatározó szereplőjét az idei zöldborsó és a várható csemegekukorica kampányról kérdeztük.

– Nem példanélküli, de ritkaságszámba megy a szarvasmarha tenyésztésben, hogy egy anyaállat hármasikreket elljen. Márpedig ez történt a Geresdlaki Mezőgazdasági Zrt. tehenészeti telepén. A bikaborjak gond nélkül jöttek a világra a múlt hónap végén, már elválasztották őket az anyjuktól szépen fejlődnek, hamarosan a telepet is elhagyják ugyanis itt csak tejtermeléssel foglalkoznak. A dolgozók gyanították, az ikervemhességet, de három bocira senki sem számított. A szakirodalom szerint egyébként minden tizezer ellésre jut egy hármasiker, Geresdlakon tíz éve már volt erre példa mondta el a telep vezetője Atkári Gábor.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – július 13., csütörtök 6:00

Szerkesztő: Gyarmati Péter
Műsorvezető: Balog Tamás

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>