– Dr. Lorászkó Gábor válaszol hallgatóink kérdéseire, keddi témánk: Fenntartható szarvasmarhatartás. Lehet-e csökkenteni patás haszonállataink metán kibocsátását? Egyáltalán érdemes? Kérdéseiket a hajnaltaj@mtva.hu email címre küldjék el nekünk.

– A kánikulát ember, állat egyaránt megszenvedi. Az állatvédelmi törtvényben leírt “jó gazda gondossága” megköveteli ilyenkor a speciális törődést.

– Bár a humán orvoslásban egyre elterjedtebb, az állatorvoslásban még világszerte is csak kevesen foglalkoznak 3D technológiára épülő személyre szabott gyógyítással. Egy állatorvosi és mérnöki háttérrel rendelkező magyar csapat Magyarországon az állatorvoslásban elvégezte az első olyan komplex ortopédiai beavatkozást, melynek tervezéséhez kinyomtatott csontokat is használtak. Ezzel biztosítva, hogy egy súlyos rendellenességgel született egyik lábát használni nem tudó kutya ismét rendesen tudjon járni.

– Igazi madárritkaság költését sikerült igazolni a Mátrában, egy törpekuvik fiókát fényképeztek le. Természetbarátok körében nagy szenzációnak számít ennek az alig öklömnyi kisragadozónak a megjelenése. Az Északi-középhegségben sokáig csak ritkán fordult elő telente, most azonban már költ is nálunk.

– Hallgatóink kérdéseire keressük a válaszokat, kedden arra, hogy mikor kell elkezdeni a védekezést a diólégy ellen? A nyugati dióburok-fúrólégy, vagy dióburoklégy a fúrólégyfélék családjába tartozó idegenhonos rovar, amely a hazai megjelenését követően mára a dió egyik legfontosabb kártevőjévé vált. Ha megjelenik és elszaporodik a diófákon, a termést teljesen elpusztíthatja, ezért döntően meghatározza a dió növényvédelmét. Ahol a kártevő jelen van, kémiai védekezés nélkül lehetetlen egészséges termést betakarítani.

– Jelenleg ígéretesek a napraforgó táblák Békésben, ahol a vetések 80 százaléka olajnapraforgó. A növények egészségesek és jól fejlődnek. A termelőket most felvásárlási árak csökkenése és a tárolókapacitás alakulása foglalkoztatja.

– Egy napraforgó feldolgozóüzemben jártunk Újfehértón. Egyelőre jók a kilátások és tisztességes az ár is az étkezési napránál.

– A Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tapasztalt helyzet után kíváncsiak voltunk az országos állapotokra, és arra is, hogy a három legnagyobb területen vetett szántóföldi növény: az őszi búza, a napraforgó és a kukorica aránya ebben a szezonban hogy alakult. Úgy tűnik a területi adatokat látva, hogy 2023-ban a kukorica lett a vesztes. Zászlós Tibort a Nemzeti Agrárkamara mezőgazdaságért felelős országos alelnökét kérdeztük.

– GMO vagy nem GMO? Az Európai Bizottság július 5-én ismertette a tervezetet, amely az újgenerációs, ún. GNT azaz génszerkesztési eljárásokat kivonná a GMO-ról szóló, régóta érvényben lévő rendelkezések hatálya alól. Egyszerűbben: így tennék lehetővé a szerkesztéssel létrehozott tulajdonságokkal, akár szárazságtűréssel vagy gyomirtó-ellenállással bíró növények és vetőmagok kereskedelmét, használatát. A Bizottság javaslatának előzményeit 2018-ban kell keresnünk, akkor még az Európai Bíróság kiállt amellett, hogy az új technika, a génszerkesztés ugyanúgy génmódosításnak minősül. Az elmúlt évek tudományos fejlődése – így a 2020-as, éppen génszerkesztésért adott kémiai Nobel-díj (!)– ismét aktualizálta a problémát, hogy mit is kezdjünk a genetikai módosításokkal és a legújabb módszerekkel a mezőgazdaságban? Az öko- és zöld szervezetek felemelték szavukat az ellen, hogy könnyítsenek a GMO szabályokon, míg a nemesítő cégek és agrár szervezetek üdvözlik a tervet.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – július 11., kedd 6:00

Szerkesztő: Gyarmati Péter
Műsorvezető: Gergácz Anikó

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>