Mintegy másfél évtizede indult el a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász foglalkoztató programja, melynek keretében elhagyott plébániákban hoztak létre foglalkoztatókat megváltozott munkaképességű emberek számára, illetve ültették be a papkerteket öt kistelepülésen, köztük Egyházashetyén, ahol a 2018-ban indított faültetés folytatódik most.
Kilátódomb, halászkert, játszóterek és új településközpont is épül a Nyugat-Balatonnál a kerékpárút mentén. Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök ugyanis sikeresen pályázott, összesen több mint 700 millió forint támogatást nyertek.
Június végétől elindult a Magyarországot és Szlovákiát összekötő, teljesen hazai tervezésű és gyártású Neszmély-Dunaradvány kompjárat a Dunán. A Szigetmonostoron gyártott modern komp 25 tonnányi súlyt képes egyszerre szállítani, mely 80 utasnak vagy 8 gépjárműnek és 40 utasnak felel meg.
Megkezdődött az aratás, ezzel együtt gyakoribbá váltak a mezőgazdasági tüzek is. Eddig több mint 100- szor riasztották a tűzoltókat mezőgazdasági tüzekhez. Volt, hogy gabonatábla kapott lángra, volt, hogy bálák égtek, de több alkalommal a munkagépeket is oltani kellett. Hogyan lehet megelőzni a bajt?
Szőlőtermesztéssel foglalkozik Baj községben Páll János építészmérnök, hobbikertész, aki a szőlőskertjében elsősorban a toleráns magyar szőlőfajtákat termeszti, azok a génjeikben hordozzák az ellenálló képességet, és sokkal kevesebb permetezéssel, 3-4 permetezéssel megvédhetők a kórokozó gombákkal szemben. Ugyanakkor megörökölt hagyományos, nem toleráns fajtákat is, van összehasonlítási alapjai , melyik fajtával mennyi a teendő.
Szőlőfajták Bozsik gazda rovatában.
Együtt támad a peronoszpóra és a lisztharmat a dél-balatoni szőlőkben. A sok eső és a meleg kifejezetten kedvez a különböző gombabetegségeknek. A borászok így a szokásos 10-14 nap helyett, 5-6 naponta kénytelenek permetezni. Ahol nem időben és nem megfelelően védekeznek, ott komoly terméskieséssel kell számolni.
Pannonhalmától két, Győrtől 10 km-re található Écs település, ahol Lukács Márk családjával gazdálkodik. Mint mondja, két évvel előtt, mikor a borászatot alapító nagyapja Vaszary László meghalt, egyik napról a másikra kellett a borászati ágazat csínját-bínját elsajátítania. Az alapokat megkapta a sok gyakorlati képzést is nyújtó Soós István Borászati Szakiskola falai között, ám élesben érezte igazán, hogy nem elegendő a szőlőt szépen gondozni, jó minőségű bort érlelni. Ha nincs piac, akkor minden igyekezet kárba vész. 45-hektáros birtokukon ma már 11 fehér fajta szőlő mellett telepítettek kék szőlőket is, cabernet sauvignont, merlot és kék frankost. Így a fiatal borász szerint a Pannonhalmi borvidéket már nem lehet csak a fehér borok hazájának tekinteni.
Borok, ízek, élmények, történetek, sok-sok ember találkozása az ország egyik legszebb városában. Csütörtökön kezdődik az Egri Bor Ünnepe, amely a következő négy napban kínál bor- és gasztronómiai kalandokat.
Zajtán Petrohai Dóra belenőtt az uborkatermesztésbe és úgy látta neki is érdemes a szülőket követni, sőt a szakértelmükre még támaszkodhat is. Az már csak az élet szerencsés elrendeződése, hogy, amikor befejezi a tanítást, kezdődik az uborka szedése, értékesítése. Zajtán a magyar-román határ szélén ez a kettősség biztos megélhetést jelent.
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – július 6., csütörtök 6:00
Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Bicsák Eszter
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.