– Idén 3. alkalommal, kibővített tartalommal és további kategóriákkal hirdette meg az állatvédő és állatbarát címek elnyerését célzó pályázatát az Állatorvostudományi Egyetem. Olyan oktatási intézmények jelentkezhettek, akik törekednek arra, hogy beépítsék a felelős állattartást a nevelésbe, változatos és kreatív programok segítségével. Az elbírálást követően 361 oktatási intézmény kapta meg az állatbarát címet, amelyek közül kategóriánként kihirdették a három legjobbat…
– Komoly kihívásokat jelent az állatoknak a nyári időszak, mert a forró útburkolaton megéghet a talpuk, árnyék nélkül hőgutát kaphatnak és itt van a rettegett toklász szezon is. Az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalászának egy-egy darabkája úgy szúródik bele a kutyák, macskák bőrébe, mint egy tű. Ráadásul, formája miatt egyre beljebb kerül, gyakran komoly bajokat okozva. A baj a menhelyekre bekerülő mentett kisállatokat sem kíméli…
– Nyitott kapuk, kerítés nélküli porták, kóbor ebek tartják félelemben a gyöngyösi Durandában lakókat. Csapatostul járnak az ebek az utcán, sokukon nincs chip, sokan be sem oltják a kutyáikat. A városrészért több állatvédő szervezet is összefogott, állításuk szerint az önkormányzat pénzt is elkülönített az ivartalanításra, mégsem történik semmi. Ott, ahol kerítésre sincs pénz, ott a felelős állattartás másodrendű probléma…
– A parlagfű egyéves, magról kelő, kétszikű, melegigényes, terebélyes gyomnövény. Ha a szárát a talajfelszín magasságában elvágjuk, akkor elpusztul. A talajhoz közeli néhány cm-es szár részen viszont 2-3 elágazása is van, ezért a kaszálás után általában újra hajt…
– Mészáros Józsefnek, a Benta-völgye Méhész Egyesület elnökének Sóskúton legelnek a méhei. A 6 éve alakult egyesület jelenleg 20 taggal működik, akik főleg Sóskút és Tárnok térségében méhészkednek, bár egyre többen hagynak fel a tevékenységgel. A tavaszi fagyok miatt nem gyűjtöttek megfelelő mennyiségű nektárt a méhek, ami szükséges lenne a megfelelő fejlődésükhöz. Így a repceméz mennyisége nagyon közepes, és az akácosokba sem tudott annyi méh legelni, hogy megfelelő mennyiségű méz legyen. De a legnagyobb gond az értékesítéssel van, hiszen november óta szinte befagytak a felvásárlások…
– Elvileg támogatják, de nem tudják, mikor születhet meg a mézjelölési rendelet az Európai Unióban. Ezt közölték nemrég a magyar érdekképviselet vezetőjével. A probléma több mint húsz éve tart, most, amikor a teljes európai méhészágazat kritikus helyzetben van, némi segítség lehetne a mézjelölés változtatása…
– Szedik az első nagyfólia sátras görögdinnye termést. Békés vármegyében terem meg éves szinten a hazai görögdinnye közel 40%- a. Sok termelő kitolja a szezont a szakaszos ültetéssel, a nagyfólia sátras dinnye termesztéssel pedig hamarabb kerülhet lédús hazai gyümölcs a fogyasztók asztalára…
– Elkezdték szedni a meggyet Heves vármegyében. Jóval kevesebb a termés az idén, de a gyümölcsminőség egyelőre nagyon jónak tűnik, ugyanis az ültetvények átlag alatti termésterhelése és a bőséges csapadék miatt a gyümölcsméretek nagyon jók. Azonban soha nem látott munkaerőhiánnyal küzdenek a gazdák….
– Arany áron mérik a gyümölcsöt a hazai piacokon! A szatymazi őszibarack termőtáj adja a hazai barackmennyiség 60 százalékát, de még a környéken is ezer ft fölött van a gyümölcs kilónkénti ára. A hideg és csapadékos tavasz után vajon miben bízhatunk? Lesz-e elegendő magyar őszibarack az idén, és milyen távolabbi jövője van a hazai gyümölcstermesztésnek?

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – június 26., hétfő 6:00

Szerkesztő: Füredy Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>