– Heti néprajz

– Hangtár

– Ahol jó élni sorozatunk. Szécsény és Salgótarján között a Cserhát völgyeiben húzódik meg ez az ezer lelkes nógrádi település, Ságújfalu. A rendszerváltáskor nyerte vissza önállóságát, palóc házainak helyrehozásával, középületeinek ízléses felújításával, lakóinak sok-sok közösségi munkájával a vidék gyöngyszemévé vált. Ságújfalun jó élni, a település része a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparknak is. Először a település polgármesterét Szentes Attilát kérdeztük.

– Bővült az egri kerékpárúthálózat, miután véget ért a Keleti városrész fenntartható városi közlekedésfejlesztése és a napokban újabb 100 méternyi szakasz készült el. Az összesen 3 milliárd forintos beruházás során igyekeztek megteremteni a fenntartható közlekedés feltételeit: 1500 méteren kétoldali kerékpársávot alakítottak ki, körforgalom épült. Ezzel megvalósult a város kerékpáros összeköttetése a Tisza-tóval, illetve épül a Miskolc-Eger szakasz is.

– Örök és megoldandó gond nyaranta a szúnyogirtás, főleg vízparti településeken. Ma már messze nem mindegy azonban, hogy milyen anyagokkal, vegyszerekkel történik a vérszívók gyérítése, az olcsó és környezetet kímélő módszerek a népszerűek. De vajon létezik-e ilyen univerzális megoldás?

Bozsik József válaszol hallgatóink kérdéseire – Hasznos vagy káros a harlekin katicabogár? A Kárpát-medencében őshonos hétpettyes katicabogár mellett megjelent nálunk is az ázsiai katicabogár vagyis a harlekin katicabogár, amelyet üvegházakban használtak Nyugat-Európában a levéltetvek ellen, ám kiszabadult, és ma már hazánkban is mindenhol jelen van. Idén nagy a levéltetű invázió. A levéltetvek természetes ellenségei a katicabogarak. Ugyanakkor hallgatóink szeretnék megőrizni a lakásaikat a hívatlanul beköltöző katicabogaraktól.

– Békés megyében terem meg éves szinten a hazai görögdinnye csaknem fele. Sok termelő kitolja a szezont a szakaszos ültetéssel és a nagy fóliasátras dinnyetermesztéssel. Így ki tudják küszöbölni az időjárási viszontagságokat, meg tudják védeni a kórokozóktól a termést, a csepegtető rendszer pedig, gondoskodik a folyamatos vízellátásról.

– Területe a sok évtized alatt nőtt, funkciója is változott – a főváros területén is létezik erdő, sőt. Jól elkülönül a budai, hegyes és komoly hagyományokkal bíró rész és a pesti oldal, amire inkább a fiatal és kisebb foltokban létező erdők jelenléte a jellemző. Ezek az erdők szinte a városlakók kertjei, szabadidős pihenésének helyszínei, ezért egészen más hozzáállást igényelnek a lakosoktól és az erdészektől egyaránt. A most 150 éves fővárosi erdőterületek kezelése ma nem kis kihívás. A klímaváltozás, a megnövekedett látogatói létszám és a társadalmi elvárások az erdő iránt – ezekkel a problémákkal kell a lehető leghamarabb foglalkozni, ha városi erdőről van szó – mondják a szakemberek.

– Egyre többen szedik a gombát a Mecsekben és nem csak azok, akik eladásra kínálják azt a vásárcsarnokban. A többség már tudatosan indul az erdőbe azonban akadnak szép számmal olyanok, akik mindent ami az útjukba esik összegyűjtenek. Jobb esetben beviszik az ingyenes vizsgálatra a rosszabb a a szomszédtól kérnek tanácsot vagy az interneten próbálnak tájékozódni. A Pécsi Vásárcsarnokban is beindult a gombaszezon éppen ezért mostanra időzítették a „Gombák földjén” vándorkiállítást. A Természettár tárlatán óriási gombák és látványos infografikák segítségével sok érdekességet tudhat meg a látogató a gombák szerepéről, típusairól és fajtáiról, de a felépítéséről és a fejlődéséről is.

– Medvét fotózott egy vadkamera mindössze négy kilométerre Fehérgyarmattól. A nyomait már korábban is megtalálták, de most először hiteles bizonyíték is van arra, hogy már nemcsak az Északi-Középhegységben jár a medve hanem már a Szatmári síkságon is.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – június 12., hétfő 6:00

Műsorvezető: Juhász Zsolt
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>