A pünkösd eredetileg zsidó ünnep: előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi mózesi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon. Nem csak a naptárban elfoglalt helyük kiszámolásában, de lényegében is kapcsolódik a két ünnep egymáshoz. Ekkor történt, hogy a Szentlélek tüzes nyelvei leszálltak az apostolokra. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani-prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal. Cservenyák László, a Szatmári Múzeum igazgatója.
Folytassuk a fennmaradt örökségek ápolásával: vidámság, barátság, közösségtudat, hivatás- és hazaszeretet. A selmeci diákhagyományok ezeket a régi mintákat elevenítik fel és örökítik tovább a mindennapokban. Bármelyik, ma divatos tehetségkutató műsorban megállnák a helyüket. Most hétvégén a Szentendrei Skanzenben lépnek fel dalaikkal a miskolci Selmeci diákok.
Rejtélyes, több százéves feliratra leltek a bélapátfalvai feltárások során. A barokk korszakban lényegében az egész mellékhajófalat újjáépítették. A templombelsőben folytatott feltárások során a déli oldalon is előkerültek a korábbi középkori és a barokk járószintek.
Jelentős fagykárokat szenvedtek Magyarországon a gyümölcsültetvények. A legnagyobb vesztes a kajszi, de az őszibarackosok is sok helyütt károsodtak. Fajtaváltást sürgetnek a szakmai szervezetek. Az idén azoknak lesz jó termésük, akik tudtak védekezni a fagy ellen.
A népi hiedelem szerint azok, akik este a fürdővizükbe pünkösdi rózsa virágszirmait hintették, reggelre megszépültek. A legények pedig a lányos házak ablakára tették a szirmait, ezzel köszöntve a tavaszt. A bazsarózsát pünkösdi rózsává az egyház emelte. A 16. században, amikor pontos neveket kerestek a növényeknek, ekkor vált szét a rózsa és a bazsarózsa megnevezés.
Maradjunk még a népi elnevezéseknél: gesztenyéhez, vagy sütőtökhöz hasonlít az íze, de semmiképpen sem krumpli, hiába úgy néz ki. Az édesburgonyaként emlegetett batátát sokan termesztik, mert jól jövedelmez és nem igényel különösebb nehézséget a nevelése. Már javában ültetik az édesburgonya palántákat Berzencén, a Somogy megyei település határában. Kovács Jánossal és fiával Andrással Varga Tünde beszélgetett.
A tejágazat helyett idén a sertéságazat lesz nyugodtabb, viszont egyre inkább a minőségi és kevésbé mennyiségi termelésre kell berendezkedni a legtöbb állattenyésztőnek. Közben a hazai tenyésztés várná a mostaninál több támogatást, hogy ne kelljen külföldi állatokat vásárolnia a magyar gazdáknak. Így lehetne röviden összefoglalni a Magyar Állattenyésztők Szövetségének, a Gödöllőn zajlott küldöttgyűlésén elhangzottakat. Bicsák Eszter riportja.
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 28., vasárnap 6:00
Szerkesztő – műsorvezető: Juhász Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.